Földi Zoltán a városrész keresztény demokrata képviselője és Felsővárosért aktívan tevékenykedők köre megidézte az ünnepség kezdetén a 126 évvel korábban folyt Felsővárosi Egylet ominózus gyűlését, ahol eldöntötték, hogy kisdedóvodát építenek a felsővárosi juhásztemplom melletti területre. Az 1887-es egyleti ülést követően meg is kezdődtek a munkálatok, és 1887. májusára megépült az óvoda.
1891-ben foglalták törvénybe, hogy a gyermekeknek 3-tól 6 éves korig lehetőséget biztosíthatnak kulturált körülmények között a megőrzésre – mondta Vargha Tamás országgyűlési képviselő. A Felsővárosi Egylet a kisdedóvoda felépítésével megelőzte a jogalkotókat.
Az, hogy 126 esztendővel ezelőtt jó döntés született, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az óvoda a mai napig áll, és szolgálja a gyerekeket, a szülőket – mondta ünnepi beszédében Cser-Palkovics András polgármester. Talán mégsem véletlen, hogy éppen itt Felsővárosban hoztak létre óvodát annak idején, hiszen e városrész tenniakarása, összetartozása legendás – hívta fel a figyelmet a polgármester. Ünnepi beszédét Cser-Palkovics ezzel zárta: mi ugyan nem leszünk itt, de bízom benne, hogy a felsővárosiak 125 év múlva ezen a helyen ünneplik majd a Felsővárosi Óvoda 250. évfordulóját. Ehhez adjon az Isten kitartást, további összetartozást!
Az akkori egylet döntésében ott volt a katolikus egyház is, akik – annak ellenére, hogy akkor még a gondolata sem élt az ökumenének – úgy rendelkeztek az óvodával kapcsolatban, hogy felekezeti hovatartozás nélkül biztosítson elhelyezést valamennyi felsővárosi gyermeknek – emelte ki Spányi Antal katolikus megyés püspök.
Én a legnehezebb gyermekéveimet töltöttem ebben az óvodában, hiszen 1942-től 1945-ig voltam óvodás, a háború évei alatt – emlékezett a Botos család öregje, aki maga is, fia is és unokái is a Felsővárosi Óvodába jártak. Ha a Veszély Bácska vagy a Veszély Pécs jelzőt hallottuk, akkor azonnal futottunk haza a bunkerba, és valóban rövid időn belül megjelentek a bombázók – idézte fel. Sokszor, legalább tízszer cserélt „gazdát” Felsőváros, nem volt ritka, hogy az egyik házból az oroszok, a másikból a németek lőttek. Mint Botos úr elmondta: a háború után – mivel a templom megsérült – kápolnát rendeztek be az óvodába, és mellé pedig osztálytermeket, ezért az első iskolás évemet is itt jártam. Az óvodának akkor sokkal nagyobb területe volt, hiszen a szomszédos bérházak még nem voltak, hát mi ott vertük a labdát, meg néha egymást is, mint afféle rossz gyerekek, de sokáig nem játszhattunk, mert a fel nem robbant bombák, gránátok nagy bajokat okoztak, volt, hogy hárman is meghaltak egy ilyen fegyvertől.
Nekem nagyapám és nagyanyám is felsővárosi volt apai ágon és anyai ágon egyaránt. A fiam is felsővárosi, a Fecske-parton lakik, ő 1966-tól járt az óvodába. A két unokám szintén idejártak, a kisebbik két éve végzett a nagycsoporttal.
Én 85 évvel ezelőtt kerültem az oviba, mert anyámék parasztként dolgoztak a földeken, és itt vigyáztak rám három évig – mondta vidáman Fistel Éva néni. Az idős hölgy így emlékezett: Janka néni, aki az óvónénink volt, nagyon szeretett bennünket. Nekem nem kellett messziről jönnöm, mert az óvodával szemben laktam, és ma is ott lakom. Boldog vagyok, hogy láthatom ezt az ünnepet, pedig tegnap még úgy volt, hogy nem tudok az egészségem miatt átjönni – fejezte be a Felsővárosi Óvoda ma élő legidősebb egykori lakója.
A felsővárosiak hetekkel ezelőtt hirdettek meg egy pályázatot a város középiskolásai részére, hogy a 125 éves óvoda új logót kapjon. A döntés alapján Fülöp Réka, a Teleki Blanka Gimnázium diákjának munkája nyerte el a legtöbb felsővárosi tetszését, és a mai naptól hivatalosan is Réka rajza a 125 éves Felsővárosi Óvoda jelképe.
