Április végén született meg az a miniszteri rendelet, amely szerint negyedévente minden cukorbetegnek vizsgálaton kell részt vennie, hogy egy teszt segítségével ellenőrizzék, a megelőző hét-tíz hét során az illető betartotta-e a diétáját. Aki a teszt szerint egy évben kétszer megszegte a szénhidrátfogyasztásra vonatkozó szabályokat, az nem részesülhet a korszerűbb, úgynevezett analóg inzulinból. Helyette visszaállíthatják a humán inzulinkezelésre. Azoknál is lesz szankció, akik szájon át szedhető tablettát kapnak: a gyógyszer támogatása csökken majd.
Dr. Bene László, a Péterfy Sándor utcai kórház diabetológiai osztályának vezetője korábban elmondta: csak a betegek 30 százaléka tudja huzamosabb ideig betartani az előírt diétát. Ennek legfőbb oka pedig nem a fegyelmezetlenség, hanem az, hogy a legtöbb páciensnek egyszerűen nincs pénze megvásárolni a megfelelő élelmiszereket.
Igazságtalan és etikátlan
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet szintén ésszerűtlennek, és etikai szempontból aggályosnak tartja a rendelkezést, ezért az alapvető jogok országgyűlési biztosának hivatalához fordul, hogy vizsgálják meg a jogszabályt.
A TASZ szerint könnyen előfordulhat, hogy a támogatás megvonása, csökkentése, a kevésbé korszerű gyógyszerre való átállítás miatt romlani fog a betegek az állapota. Ráadásul – hasonlóan dr. Bene Lászlóhoz – úgy vélik, egészségesen étkezni jóval többe kerül, mint egészségtelenül, éppen ezért „különösen a szegényebb, de egészségbiztosítással másokhoz hasonlóan rendelkező állampolgárokat sújtja majd a rendelkezés”.
A szervezet szerint a szankció alkalmazása mindemellett a bioetikai alapvetéseknek is ellentmond. Az orvosi egyetemeken egy tankönyvként szolgáló kiadvány szerint ugyanis csak akkor fogadható el egy hasonló rendelkezés, ha az alábbi három feltétel együttesen fennáll:
1.Az érintett betegségnek okozati kapcsolatban kell állnia egészségkárosító életmódjával.
2.Az érintettnek tudatában kellett lennie annak, hogy életmódja egészségkárosodást fog előidézni.
3.Életmódját külső nyomás nélkül, szabadon választotta az érintett, így csak ő maga felelős ezért a választásért.
A TASZ szerint azonban a kritériumrendszer jelen esetben erősen megkérdőjelezhető. „Arról az apróságról már nem is beszélve, hogy torzulásokat okozhat az orvos-páciens viszonyban, ha a mérés megszorítási célokat szolgál, fokozva a kiszolgáltatottságot az egészségügyi rendszerben” – teszik hozzá.
A TASZ ezért „beadványban kérte, hogy az alapvető jogok országgyűlési biztosának hivatala vizsgálja meg a jogszabályt, mert az az egyenlő bánásmód követelményével ellentétes. A rendelkezés kizárólag a cukorbeteg személyek esetében ír elő ellenőrzést, más életmóddal is szorosan összefüggő betegségek esetében nem. Ennek más oka nem igen látszik, pusztán az, hogy ez esetben rendelkezésre áll mérőeszköz” – zárják közleményüket.
A következő 20 évben megkétszereződhet a cukorbetegek száma
Az életmódból fakadóan a cukorbetegség a világ legtöbb országában, így Magyarországon is össztársadalmi problémává vált. Felmérések szerint hazánkban ma mintegy 700 ezer diagnosztizált cukorbeteg van, a becslések szerint viszont nagyjából ugyanennyien lehetnek azok, akiknél még nem azonosították a betegséget, s szintén 700 ezer körüli lehet azok száma, akiknek a vércukorértékei már emelkednek, ők a “cukorbetegség előszobájában” vannak.
Jermendy György, a Magyar Diabetes Társaság vezetőségi tagja szerint a következő 20-25 évben világszerte, így Magyarországon is megkétszereződhet a cukorbetegek száma. A serdülőkori cukorbetegséggel küzdők is egyre többen vannak, de a szakemberek szerint ennél is aggasztóbb, hogy a 2-es típusú cukorbetegek száma az utóbbi időben “meredeken növekszik”, és ez a tendencia várhatóan a jövőben is folytatódik. Jermendy György leszögezte, hogy ennek oka egyértelműen a helytelen életmód, a helytelen táplálkozással összefüggésben kialakuló testsúlygyarapodás, elhízás.
Az orvos az MTI-nek elmondta: a 2-es típusú cukorbetegség és az ahhoz társuló szövődmények – például szívinfarktus, szélütés, alsó végtagi érszűkület – kezelése gyógyszerelési, gazdasági szempontból is komoly terhet jelentenek össztársadalmi szinten. A becslések szerint a cukorbetegség és a szövődmények kezelése évente több mint 174 milliárd forintjába kerül a magyar adófizetőknek, ez meghaladja a magyar GDP 0,65 százalékát – hangsúlyozta a szakember.
Csak látszólag jelent spórolást
Kincses János, a Magyar Cukorbetegek Országos Szövetségének elnöke viszont arra figyelmeztet: az analóg inzulinok lecserélésével járó megtakarítás csak a költségek elhalasztását jelenti, ugyanis 6-8 év múlva – a gyógyszerváltás miatt bekövetkező súlyos szövődmények kezelése miatt – a most remélt néhány milliárdos megtakarítással szemben jóval többet kell majd a biztosítónak kifizetnie.
Vannak olyan betegek, akiknek önhibájukon kívül romlik az állapotuk, és ha emiatt nekik is más kezelésre kell majd átállniuk, az kifejezetten büntetés lesz az érintetteknek, de az egészségpénztárnak is – hívta fel a figyelmet az elnök.
