Az oktatásért felelős államtitkár hétfői keszthelyi rendhagyó osztályfőnöki óráján arról beszélt, hogy várhatóan rövidebb lesz az általános iskolai nyári szünet, mert a szülőknek kevés a szabadsága. Az erről szóló vita tavaly már lejátszódott a Hoffmann-Pokorni harc egyik állomásaként. Akkor ugyanis Pokorni Zoltán vetette fel, hogy érdemes lenne megfontolni a nyári szünet lerövidítését.
Pokorni érvei ugyanazok voltak, mint most az oktatási államtitkáré: „A jelenlegi tízhetes nyári szünet számos család számára megoldhatatlan feladatot jelent a gyerekekre való gondoskodás biztosításában. Ez az időszak nagyon sok, különösen a hátrányos helyzetű, szegényebb gyerekek esetében, akiknek a szülők nem tudnak programot biztosítani, ez nevelési szempontból holttér”.
Tavaly azonban Hoffmann Rózsa az „időnként felröppenő ötletek” kategóriába sorolta a felvetést, és kategorikusan elutasította. Helyettese, Gloviczki Zoltán pedig azt mondta, hogy a hátrányos helyzetű családok problémái miatt „azt a fajta pedagógiai kultúrát és iskolai hagyományt, ami a magyar oktatás bioritmusát meghatározza, nem szeretnénk a közeljövőben felrúgni”. Gloviczki egyébként most is cáfolta „főnöke” állítását, az Origónak úgy foglamazott, hogy “ez a kérdés jelenleg nincs napirenden”, igaz azt elismerte, hogy vita zajlik a témáról a minisztériumban.
Fotó: MTI / Czimbal Gyula
E vitában tulajdonképpen a tavalyi érvek kerülnek elő. Az egyik tábor (ide tartozik tehát ezek szerint most már például Hoffmann Rózsa is) ugyanazt mondja, mint Pokorni. Hogy elsősorban (de nem kizárólag) a hátrányos helyzetű területeken a családok nem tudnak mit kezdeni a gyerekeikkel a nyári hónapokban, továbbá a rövidnek számító magyar tanév miatt kevesebb ismeretet lehet a diákoknak átadni. A másik tábor (ezek szerint ide tartozik Gloviczki Zoltán) viszont úgy véli, hogy “a gyerek szellemi éréséhez, fejlődéséhez, személyiségének kibontakozásához szükség van az egybefüggő, viszonylag hosszú szünidőre”, a pedagógusoknak is fontos a hosszú vakáció, továbbá a nagy meleg miatt az iskola “mind a diák, mind a tanár számára már május végén, június elején is kínszenvedés”. Olaszországban, Görögországban, Törökországban, Mexikóban, Brazíliában, Chilében vagy Izraelben is több héttel hosszabb a tanév, mint nálunk, ez nagyjából cáfolja is, hogy a vakáció hossza meteorológiai kérdés lenne.
Tény, hogy Magyarországon a tanév európai viszonylatban meglehetősen rövid ideig tart: 37 hétig. Ennél csak Izlandon rövidebb a tanítás hossza, ott 36 hétig járnak a gyerekek iskolába. Dániában viszont 42 hét a tanítási idő. Ráadásul a nettó tanítási idő tekintetében az alsó tagozaton a középmezőnyben, a felső tagozaton viszont már hátul kullogunk, vagyis nemzetközi összehasonlításban a magyar gyerekekre kevesebb közvetlen pedagógusi figyelem jut. Magyarországon alig több mint 600 órát „kap” a közoktatásban évente a gyerek, ez az érték, mondjuk Amerikában 1097 tanóra.
A nemzetközi kutatások – mint korábban megírtuk – azt mutatják, hogy a hosszú nyári szünet jelentősen növeli a különbséget a rossz, illetve jó családi háttérrel rendelkező gyermekek teljesítménye között. Minél hosszabb a szünet, az esélyegyenlőtlenség annál nagyobb mértékű. A szorgalmi időszak alatt ugyanis az iskola képes a szegény és gazdag családok közötti különbséget valamennyire kompenzálni, a szünetekben viszont a családi háttér a meghatározó. A különbségek csökkenthetők lennének, ha a kedvezőtlenebb helyzetű gyerekek a szünetekben eljutnának táborokba vagy más fejlesztő foglalkozásokon vennének részt, a tapasztalatok viszont éppen azt mutatják, hogy ezekből pontosan ők maradnak ki, míg a tehetősebb családok gyermekeit a szüleik be tudják fizetni ezekre. Vagyis a hosszú nyári szünetet éppen a leghátrányosabb helyzetű gyerekek sínylik meg. Ez sajnos különösen igaz Magyarországra, ahol a családok helyzete kiemelkedő mértékben határozza meg a tanulók teljesítményét.
Hogy a végén mi kerekedik ki a vitából, azt nem lehet tudni, de a decemberben elfogadott köznevelési törvény így rendelkezik: „A tanítási év utolsó napját követően pedig legalább hatvan – szakképző iskolában legalább harminc – összefüggő napból álló nyári szünetet kell biztosítani”. Azaz június közepétől minimum augusztus közepéig kell tartania a vakációnak. A pontos időtartamot a tanév rendje állapítja meg évente, e szerint az idei és a következő tanévben még semmiképp nem várható változás.
