Az Európai Unió Víz Keretirányelve Európa-szerte jogi keretrendszert teremtett a megfelelő vízminőség garantálása céljából – tájékoztatta a Szeged24-et Szalai Tamás, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Karának közkapcsolati titkára.
Fő céljai között szerepel, hogy a vízvédelem kiterjesztésével 2015-ig jó állapotba kerüljön minden felszíni és felszín alatti víz az Európai Unió egész területén. A legtöbb olyan tagállamban, melyek nemzetközi vízgyűjtő terület részei, hatályba léptek a szükséges intézkedések és együttműködési egyezmények.
Az Európai Unió vizeire nagy fenyegetést jelentenek a mezőgazdasági és ipari eredetű szennyezések. A MARIVMICCOLL projekt (Kiemelten veszélyes anyagok vizsgálata a Maros folyóban: mikroba-törzsgyűjtemény létrehozása bioaugmentációs célokra) a Szegedi Tudományegyetem TTIK Mikrobiológiai Tanszéke, a temesvári Bánáti Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem és az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság együttműködésében valósul meg 2012-2013-ban.
A projekt célul tűzte ki a Maros folyó vízminőségének a magyar-román határ mindkét oldalán történő vizsgálatát. Az EU Víz Keretirányelv listáján szereplő, kiemelten veszélyes szennyezőanyagok mellett sor kerül olyan szennyezőanyagok mérésére is, melyek jelenléte regionális problémát jelent a Maros vizében. A projekt kiemelt célja továbbá egy speciális, szennyezőanyagok lebontására képes mikrobákból álló törzsgyűjtemény létrehozása.
A projektpartnerek tanulmányozzák, hogy az EU Víz Keretirányelv alapján kiemelten veszélyesnek minősülő szennyezőanyagok jelenléte egy éven belül hogyan alakul az évszakok váltakozásával. Megvizsgálják a folyóban a baktériumok és gombák sokféleségét, valamint azoknak a fajoknak az előfordulási arányát, amelyek képesek a kiemelten veszélyes szennyezőanyagok lebontására vagy semlegesítésére.
A mikroorganizmusok sokféleségének vizsgálata és a szennyezőanyagok lebontására képes törzsek azonosítása modern molekuláris biológiai és analitikai módszerekkel történik. A projekt során létrejövő törzsgyűjteményben elhelyezett törzsek felhasználásával a jövőben lehetőség nyílhat a szennyezőanyagok lebontását célzó technológiák kifejlesztésére.
