A szervezet kérte, az ombudsman kezdeményezze a háziorvosi díjazásra vonatkozó jogszabályok felülvizsgálatát az Alkotmánybíróságnál. A szövetség szerint a jelenlegi rendszer lehetőséget ad az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak (OEP) arra, hogy a háziorvosok helyzetének kihasználásával uzsorás szerződéseket kössön a doktorokkal. A vállalkozásban dolgozó orvosokat arra kényszeríti, más forrásból finanszírozzák praxisukat. Az alapellátást végző orvosok szerint a praxisok tömeges visszaadását okozhatja, hogy a finanszírozás köszönő viszonyban sincs a tényleges költségekkel.
„Abból kell kiindulni, hogy egy állami feladatot, egy közfeladatot magánvállalkozások látnak el, feladatátvállalási szerződés alapján, s így tulajdonképpen egy hatósági ár megállapítására lenne szükség” – mondta az ATV-nek Selmeczi Kamill, az Alapellátó Orvosok Országos Szövetsége (Fakoosz) elnöke. Szerinte ennek a hatósági árnak kellene fedeznie a praxis tényleges költségeit. A jelenlegi rendszer azonban nem ilyen.
A FAKOOSZ által uzsorásnak nevezett szerződésekkel kapcsolatban az ATV megkereste az Országos Egészségbiztosítási Pénztárt (OEP) is, amely tudatta, hogy a háziorvosi alapellátásra vonatkozó finanszírozási szerződések megkötése törvényben foglalt kötelezettsége. A támogatás mértékét hatályos rendelet szabja meg, így az OEP szerint a FAKOOSZ által hivatkozott „uzsorás szerződésről”, továbbá feltűnő értékaránytalanságról nincs szó.
„Rossz vége lesz!”
Selmeczi Kamill korábban lapunknak azt mondta, az orvosok járandósága elértéktelenedett, a szakma elöregedett. „Egy kimerült, apátiába süllyedt, depresszív hangulatban lévő orvostársadalmi csoportról beszélünk, amely egyre nagyobb terhet kénytelen elviselni. Az idős kollégák már nehezen bírják, miközben a fiatal generációnak nem vonzó az orvosi pálya. Ennek rossz vége lesz. Jelenleg nagyjából kétszáz tartósan betöltetlen háziorvosi praxis van országszerte, és ezek száma csak növekedni fog. A kormány által indított 300 millió forintos praxisvásárlási támogatás sem fogja segíteni a vidéket, pedig nagyobb gond ott van, ahol egy körzet kiesésével akár több településen is megszűnhet a folyamatos orvosi ellátás – tette hozzá.
Az OEP által hivatkozott rendelet alapján jelenleg az átlagos praxisra jutó havi 800-850 ezer forintból kell fenntartani a rendelőt, megvásárolni a gyógyításhoz szükséges anyagokat, eszközöket, fizetni a körzeti ápolónő és az asszisztens bérét. Ezek után jó, ha a minimálbérnek megfelelő jövedelem marad az orvosnak. Vállalati üzemorvosként további 100-200 ezer forint havi bevétellel számolhatnak, emellett vállalhatnak ügyeletet, helyettesítést és pluszmunkát iskolaorvosként vagy idősek otthonában – saját szabadidejük terhére. Körülbelül 1500 nyugdíjas korú, hetvenéves, illetve ennél is idősebb háziorvos dolgozik, és van olyan kistérség, ahol tizenegy háziorvosból nyolc nyugdíjas.