Jogerősen elutasította a bíróság az [origo] és a Társaság a Szabadságjogokért nevű jogvédő szervezet keresetét, amellyel azt próbálták elérni, hogy a Köztársaság Elnöki Hivatal hozza nyilvánosságra, milyen ügyekben adott kegyelmet az államfő. A bíróság a keddi ítélettel teljesen megváltozatta az elsőfokú ítéletet, amely a kegyelmi döntések nyilvánosságra hozására kötelezte az elnöki hivatalt – számol be az [origo].
A bíróság szerint nem vitás, hogy a kegyelmi határozatok közérdekű adatnak minősülnek, és az államfői hivatal adatkezelő, ennek ellenére mégsem lehet nyilvánosságra hozni a határozatokat, mert azokat még névtelenné téve is következtetni lehetne belőlük arra, hogy ki kapott kegyelmet.
A bíróság szerint ezért csak maga az érdemi döntés a közérdekű adat, így a határozatokból azonkívül, hogy kegyelmet adott-e az államfő, mindent ki kellene takarni. A bíró szerint az erről szóló jogi szabályozás hiányos, a bíróság viszont nem jogalkotó, így ezt nem pótolhatja ítéletével.
A köztársasági elnöknek kegyelmi jogköre van, bárkinek adhat kegyelmet, akit elítélt a bíróság és hozzá fordul, de a döntését indokolnia kell. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium minden évben nyilvánosságra hozza a kiosztott kegyelmek összesített adatait: ezek szerint Schmitt Pál 2011-ben 16 embernek adott kegyelmet – írja a lap.
Persze volt, akinek nem adott, például Geréb Ágnes, elítélt szülésznőnek, pedig még a KDNP-sek is könyörögtek Schmittnek.
Tavaly összesen 951 kegyelmi ügyben született döntés, ebből az elutasított kérelmek száma 935 volt. A részletekért ide kattintson!
