Belföld

Nem kegyelmez az államfő

Százból átlagosan mindössze másfél kérelemre mondott igent tavaly a köztársasági elnök, így tizenhatan kaptak bírósági ügyükben kedvező elbírálást.

Tavaly összesen 951 kegyelmi ügyben született döntés, ebből az elutasított kérelmek száma 935 volt. Az alaptörvény alapján a köztársasági elnök adhat egyéni kegyelmet, döntését nem kell indokolnia, ugyanakkor a végzés a közigazgatási és igazságügyi miniszter aláírásával válik hatályossá.

Kegyelmi kérelmet a terhelt, a védő, a fiatalkorú törvényes képviselője, valamint a terhelt hozzátartozója nyújthat be. A kegyelmi kérelem kizárólag a büntetésekre (szabadságvesztés, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kiutasítás) és a mellékbüntetésekre (közügyektől eltiltás, kitiltás), továbbá az intézkedések közül a próbára bocsátásra és a javítóintézeti nevelésre vonatkozhat.

2002 óta, a múlt év végéig összesen 235-en részesültek kegyelemben, ami az összes, szám szerint 11 057 döntéshez viszonyítva 2,13 százalékos arányt jelent.

A legutóbbi, sajtónyilvánosságot kapott kegyelmi ügy Geréb Ágnes szülés-nőgyógyászhoz kapcsolódik. A szakembert február 10-én négy otthonszüléses ügye miatt másodfokon, jogerősen két év letöltendő fogházbüntetésre ítélték, ezenfelül  tíz évre eltiltották szakmája gyakorlásától.

Védője az ítélethirdetés után bejelentette, Geréb Ágnes kegyelmet kér a köztársasági elnöktől. Rajta kívül fideszes és kereszténydemokrata országgyűlési képviselők, továbbá félszáz civilszervezet, illetve közéleti személyiség levélben fordult Schmitt Pálhoz ugyanezért.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik