Nem kétséges, hogy a hétfői oktatási -, valamint foglalkoztatási bizottsági bólintás után a parlament is elfogadja Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter tervezetét. Ha ez megtörténik, akkor a köznevelési és a szakképzési törvény úgy módosul, hogy a jövőben, a 15 éves szakképző iskolás munkába állhat: vállalati tanműhelybe kerülhet, hogy ott szerezze meg a gyakorlati ismereteit. A szakoktatóktól a törvény semmiféle pedagógiai képzettséget vagy gyakorlatot nem követel meg. A rossz családi hátterű tanulók a tanulószerződéssel járó pénzjuttatás miatt akkor is ezt a lehetőséget fogják preferálni, ha az iskolai tanműhely vagy gyakorlócég lehetőségei jobbak a vállalkozásénál. Akkor is, ha a cégnél, mondjuk, kizárólag a kávéfőzésre-takarításra korlátozódik majd a „tanulmánya”.
Jelentéktelen
A Matolcsy György által benyújtott törvénymódosítás arra is lehetőség ad, hogy a szakiskolába került diák soha többet ne tanuljon matematikát, informatikát, történelmet, irodalmat, idegen nyelvet vagy más közismereti tárgyat. Erre tulajdonképpen egy – Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár cinikus ATV-s nyilatkozata szerint egy – „jelentéktelen szó” megváltoztatása miatt nyílik lehetőség. A jelenlegi szabályozás azt mondja ki, hogy a szakiskolai kerettantervnek biztosítania kell, hogy „évfolyamonként a kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeret legalább harminchárom százaléka a Nemzeti alaptantervben meghatározottak átadásához álljon rendelkezésre”. Ez önmagában is azt jelentette, hogy az – elvileg deklaráltan minden egyes magyar tanuló számára kötelezően előírt – Nemzeti alaptanterv tananyagának egyharmadát (esetleg annál többet) tanulják a szakiskolások.
Úgy tűnik, a gazdasági miniszter szerint ez is túl sok felesleges ismeretet jelent számukra, mert a törvénymódosításban a „legalább” szót kicserélte „legfeljebbre”. Azaz a diákok a „közös nemzeti műveltség” nemhogy egyharmadát nem kapják majd meg, de az is elképzelhető lesz, hogy egyáltalán nem tanulnak többet sem Vörösmarty Mihályról, sem a szövegszerkesztő használatáról, sem a százalékszámításról, sem az angol igeidőkről. Elvileg teljesen mellőzhető a közismeret. Így a diák, akinek nyilván nem volt túl sikeres az általános iskolai karrierje, így nincs felvértezve egy minimális műveltséggel sem, 15 éves kora után az addig tanultakat is már csak felejteni fogja. Emellett – ha az üzemtakarítás mellett egyáltalán megtanul valamilyen egyszerű munkaműveletet – legfeljebb addig tud dolgozni, amíg az adott cég nem vált technológiát. Ugyanis nem lesz felvértezve még annyi tudással sem, hogy meg tudja tanulni az új gépek kezelését.
Azonnal a gép mellé
Matolcsy György indoklása szerint a módosítás célja, hogy a foglalkoztathatóság közép- és hosszú távon javuljon. Ezzel szemben sem a gazdasági fejlődést, sem az egyén munkaerő-piaci pozíciójának javítását nem segíti, ha a szakképzés a szűken vett szakma elsajátíttatására, a „kész”, azonnal a gép mellé állítható szakember előállítására szorítkozik – hívta fel a figyelmet a Hálózat a Tanszabadságért (HAT).
Ennek magyarázata, hogy a gazdaság ma már nem úgy működik, mint harminc évvel ezelőtt. Egy-egy nagyberuházással új iparágak jelennek meg, majd a körülmények változásával eltűnnek, változik a foglalkozások jellege és egyre újabb technológiák jelennek meg, szabaddá vált a munkaerő-áramlás. A munkavállalók többsége – beleértve a pályakezdőket és a „hiányszakmával” rendelkezőket is – már ma sem azon a területen dolgozik, amit az iskolában tanult – írja a szervezet.
A HAT szerint a szakiskolának arra kell felkészíteni a tanulót, hogy ötven évig helyt tudjon állni a munkaerő-piacon. Ehhez pedig a szakmunkásnak az adott szakma készségein kívül szakmaközi és szakmától független készségekre is szüksége van. A törvénymódosítás ezért nem javítani, hanem rontani fogja a foglalkoztathatóságot. Matolcsy elképzelései kizárólag a tanulók foglalkoztatásával járó juttatásokból profitáló vállalkozások pillanatnyi érdekeit szolgálja – szögezi le a HAT közleménye.
