Mint arról korábban beszámoltunk, ősszel az oktatási államtitkárság szigorú büntetést ígért azoknak, akik maguk helyett másokkal íratnak pénzért dolgozatokat, vagy plagizálnak. Arra kérték a felsőoktatási intézmények rektorait és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját (HÖOK), hogy tájékoztassák a hallgatókat arról: bűncselekményt követ el az, aki sajátjaként nyújt be más által elkészített diplomamunkát, és akár egy évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható.
Az ügyet a szaktárca olyannyira komolyan vette, hogy 2003-ban támogatta egy online plágiumkereső program elindítását, aminek fejlesztésében a Magyar Tudományos Akadémia Kutató Intézetének főmunkatársa is részt vett.
„A publikus plágiumkereső szolgáltatás 2004 óta működik, és jelenleg körülbelül harmincezer regisztrált felhasználó által feltöltött dokumentumot tartalmaz az adatbázis. Ezek többsége egyetemi, főiskolai diploma” – mondta a Hír24-nek Pataki Máté, az MTA SZTAKI Elosztott Rendszerek Osztályának főmunkatársa.
A Schmitt-ügy pozitív hatása
A Kopi Plágiumkereső úgy működik – magyarázta –, hogy az egynyelvű kereső feldarabolja a plágiumkeresésre beadott dokumentumokat kisebb, pár szavas részekre, és olyan dokumentumokat keres az adatbázisában, amelyekkel több darabja is egyezik. Épp ezért lenne fontos, hogy az intézmények feltöltsék a szemináriumi dolgozatokat, diplomamunkákat.
“Ma már majdnem az összes felsőoktatási intézményből használják a rendszert, de egy egyetem kivételével nem intézményi szinten, csak a lelkiismeretesebb tanárok önszorgalomból. Ez is már egy nagy előrelépés, de az igazán kívánatos az lenne, ha minden felsőoktatási intézménnyel sikerülne megállapodnunk, hogy pár évre visszamenőleg is feltöltsék a diplomáikat, és ne kaphasson diplomát az, akinek nem esett át plágiumkeresésen a dolgozata. Ez külföldön már természetes, nálunk csak az elmúlt hónapok sajnálatos eseményei kapcsán merült fel ez az igény” – tette hozzá a Kopi Plágiumkereső atyja.
Pénz hiányában internetes kereső még nem tartozik a portálhoz, de a tervek szerint év végéig ez is megvalósul majd. Ugyanakkor 2011 óta már fordításokat is képes kiszűrni a rendszer. Ez az adatbázis jelenleg az angol és a magyar Wikipédiából áll, előbbi 3,9 millió szócikket, utóbbi több mint 200 ezret jelent, azaz több mint négymillió cikkel hasonlítja össze a kereső a beérkezett diplomákat. Így az is kiszűrhető, ha valaki egy idegen nyelvű Wikipedia-cikket fordít le magyarra, és azt illeszti a dolgozatába. További nyelvekkel folyamatosan bővítik a rendszert, a német és a francia Wikipédia már betöltésre került, és most tesztelik – közölte Pataki Máté.
Kiemelte: nem azért fejlesztették ki a rendszert, hogy minél több diák lebukjon, hanem hogy a plagizálást visszaszorítsák azáltal, hogy egy ilyen eszközt adnak az oktatók kezébe. “A plagizálás visszaszorulásával nő a diplomák értéke, hiszen aki diplomát kap, az tényleg meg is dolgozott érte, ez a mi célunk a rendszerrel, és ez minden diák érdeke is” – magyarázta.
| Mit tud a Kopi? |
|
A KOPI Online Plágiumkereső és Információs Portál egy egyedülálló, nyílt szolgáltatás az internetező közönség számára, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználók saját dokumentumaik, valamint mások által feltöltött dokumentumok között azonos részeket, hasonlóságot, esetleg teljes egyezést keressenek. A nyelvfüggetlen algoritmusnak köszönhetően ezt bármely európai nyelven megtehetik. A rendszer képes mérni egy dokumentumban az idézetek mennyiségét, ha a forrás rendelkezésre áll; két dokumentum közötti átfedést; valamint a dokumentumok egyediségét egy dokumentumhalmazban. A rendszer egyre növekvő adatbázisának köszönhetően képes az eredeti szerzőt vagy olyan műveket keresni, amelyben idéznek egy adott szerzőtől. A rendszer alkalmas több százezer oldalnyi dokumentumot másodpercek alatt összehasonlítani egymással, miközben akár egy bekezdés hosszúságú egyezést is ki tud mutatni. |
Egy korábban, a Hír24 által megkérdezett „bértollnok” szerint azonban a plágiumkeresők sem nyújtanak tökéletes megoldást „Ehhez olyan szintű adminisztrációs és emberi erőforrás kell, hozzá egy irgalmatlan adatbázissal, amivel az egyetemek nem rendelkeztek. Ez nem jelentett veszélyforrást. Ráadásul ehhez a felsőoktatási intézményeknek együtt kellene működniük” – részletezte forrásunk, aki tavaly hagyta abba a szakdolgozatok gyártását.
Szerzői jog – amit szabad Jupiternek…
„A szerzői jog összessége a mű létrejöttétől illeti meg a szerzőt. Külön hivatali, hatósági eljárást nem szükséges indítani a védelemért, hiszen a mű egyéni, eredeti jellege esetén erről a törvény rendelkezik. Műnyilvántartásba vételt azonban érdemes kezdeményezni. Fontos, hogy ez sem keletkeztet jogvédelmet, csak a bizonyítást segíti egy későbbi, esetleges jogvitánál (peres eljárásnál)” – hívta fel a figyelmet dr. Tarr Péter, a Szerzői Jogi Hatósági Osztály vezető helyettese.
A szerző az önkéntes műnyilvántartásba-vételt az Artisjusnál (Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület) vagy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal által vezetett önkéntes műnyilvántartásnál kezdeményezheti.
„A szerzőnek egy A4-es méretű borítékban kell elhelyeznie a művét – adott esetben annak másolatát egy hordozón -, ezt a hivatal lezárja, tanúsítványt fűz hozzá, és feltünteti rajta a kérelmező nevét, igazolva ezzel, hogy a művet a szerzőként feltüntetett személy adott napon sajátjaként ismerte el. Az önkéntes műnyilvántartásba vételi eljárás ötezer forintba kerül” – tette hozzá az osztályvezető-helyettes.
A szerzői jogi törvény szerint irodalmi művek esetében leginkább a többszörözés, másolás és átdolgozás jöhet szóba mint leggyakoribb felhasználási mód. Ezek engedélykötelesek. Vannak azonban kivételek, szabad felhasználások, ilyen például az idézés. Viszont ezt is csak jogszerűen, bizonyos előírásokat betartva lehet: a forrás és a szerző megjelölésével.
Akiknek nem jött be a Ctrl+C, Ctrl+V
A hvg.hu január 11-én robbantotta a botrányt, hogy plágiumgyanús Schmitt Pál 1992-es doktori disszertációja, mert annak szövege jelentős mértékben egybeesik egy bolgár szerző munkájával. Az Index később megírta, hogy a szöveg egy más része egy német tanulmányból származik. Az ügyben vizsgálóbizottság alakult, amely jelentésében megállapította: a 215 oldalas munkából 200 oldal másolás és szövegazonos fordítás. A jelentés nyomán a Semmelweis Egyetem doktori tanácsa március 29-én megfosztotta kisdoktorijától a köztársasági elnököt. Az államfő április 2-án az Országgyűlésben, napirend előtti felszólalásban mondott le hivataláról. (Korábbi híreinket a Schmitt-ügyről itt olvashatja.)
Plágiummal vádolták meg Vlagyimir Putyin jelenlegi orosz kormányfőt, leendő államfőt is. A The Washington Times 2006-ban megjelent beszámolója szerint a washingtoni Brookings Intézet kutatói alapos utánajárással megállapították, hogy a korábbi hírszerző 1997-ben közgazdaságtanból írt doktori disszertációjának jelentős részét egy amerikai tanulmány orosz fordításából emelte át forrásmegjelölés nélkül. Az amerikai kutatók szerint Putyin 16 oldalt ollózott ki szóról szóra, vagy emelt át kisebb módosítással a pittsburghi egyetem két kutatójának 1978-ban megjelent tanulmányából, amelyet a 90-es évek elején egy olyan intézet fordított oroszra, amely közel állt a KGB orosz állambiztonsági szolgálathoz.
Alastair Campbell, Tony Blair akkori kormányfő sajtófőnöke 2003. február 3-án olyan tájékoztató anyagot küldött el újságíróknak – abbéli igyekezetében, hogy alátámassza az iraki tömegpusztító fegyverek létére vonatkozó kormányzati állítást -, amelynek gerincét szó szerint emelték át a Kaliforniai Egyetem egy végzős hallgatója által 12 évvel korábban írt disszertációból úgy, hogy még a gépelési hibákat sem javították ki a szövegben. A kormányfői hivatal ennek ellenére csak annyit ismert el, hogy hibát követtek el, amikor nem ellenőrizték elég alaposan a források hitelességét.
Karl-Theodor zu Guttenberg védelmi miniszter 2011 márciusában benyújtotta lemondását, miután elismerte doktorija plagizálását. A bajor uniópárt (CSU) politikusa, mint azt az illetékes bizottság megállapította, a bayreuthi egyetem jogi karán beadott doktori disszertációjában az idegen forrásmunkákból átemelt részeket nem tüntette fel lábjegyzetben, illetve a forrásművek jegyzékében. Több mint száz olyan részt találtak a 2007-ben benyújtott, 475 oldalas dolgozatban, amely forrásmegjelölés nélkül idézett szó szerint vagy kevés változtatással más tudományos munkákból. 2011 májusában szintén Németországban a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) elnökségének tagja, az Európai Parlament liberális alelnöke, Silvana Koch-Mehrin jelentette be, hogy lemond minden tisztségéről, miután az a gyanú merült fel, hogy doktori disszertációjának írásakor plágiumot követett el.
2011 októberében plágiummal vádolták meg Viktor Janukovics ukrán elnököt: Opportunity Ukraine című könyvének egyes részei ugyanis folyóiratokban megjelent cikkekre, egy parlamenti képviselő beszédére, sőt, egy főiskolai szakdolgozatra emlékeztettek. A kötet az osztrák Mandelbaum kiadónál jelent meg. Az osztrák írószövetség elítélte a könyvet a vádak miatt, valamint azért sem támogatta azt, mert ezzel hallgatólagosan jóváhagyta volna az ukrán elnök antidemokratikus politikáját. Hanna Herman, Janukovics tanácsadója elutasította a plagizálás vádját, amely szerinte az elnök ellen indított “szégyenletes” és erkölcstelen lejárató kampány része. A felelősséget végül a könyv fordítója vállalta magára, aki beismerte, hogy a lábjegyzetek többségét törölte, hogy olvashatóbbá tegye a könyvet.
