Benyújtotta a kormány a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény néhány pontját és az Alaptörvényt módosító javaslatait az Országgyűlésnek. Ezek szerint nem kell megküldeni a kormánynak a monetáris tanács napirendjét, a kormány képviselője nem vesz részt a testület ülésein, kikerülnek a törvényből a tanácstagok felmentését és a testület megszűnését szabályzó egyes passzusok, és nem vonják össze az MNB-t a PSZÁF-fal.
Ezeken túl a törvény lényegében megegyezik azzal, amit az Európai Központi Banknak küldött ki az Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) március 7-én. Matolcsy György akkor gyors véleményt sürgetett, mondván, a jegybanktörvény körüli vita rendezése a feltétele az IMF-tárgyalások megkezdésének. A jegybanktörvény volt az egyik oka annak is, hogy decemberben az EU és az IMF delegáció megszakította a magyarországi tárgyalásait – hívja fel a figyelmet az Index.
A javaslat hatályon kívül helyezi a jegybanktörvénynek azt a paragrafusát, amely szerint a Magyar Nemzeti Bank megküldi a monetáris tanács napirendjét a kormánynak, és a kormány képviselője szavazati jog nélkül részt vesz a monetáris tanács ülésein. Ugyancsak kikerül a törvényből az a bekezdés, amely a monetáris tanács tagjainak súlyos kötelezettségszegés esetén történő felmentését szabályozza, valamint az, amely a monetáris tanács megszűnéséről rendelkezik az euró magyarországi bevezetése esetén.
Az EKB a jegybanktörvényről küldött véleménye kitért arra is, hogy a monetáris tanács bővítésének és egy új alelnök miniszterelnök általi kinevezésének lehetőségének megteremtésével a törvény alkalmas lehet a jegybanki függetlenség csorbítására. Jelzik, hogy ezt az aggályukat már korábban is megfogalmazták. Kifogásolta az EKB az Alaptörvényre tett eskü előírását is.
Mint már decemberben megírtuk: az uniós javaslattevő-végrehajtó testületet aggasztotta, hogy a magyar kormány olyan törvényt szándékozik elfogadtatni, amely potenciálisan csökkentheti a központi bank függetlenségét – hangsúlyozta Amadeu Altafaj Tardio, a brüsszeli bizottság alelnöki rangú gazdasági és pénzügyi biztosának, Olli Rehnnek a szóvivője. A szóvivő egyúttal hiányolta a témában a konzultációt az EKB-val.
A jegybanki vezetők – az elnök és az alelnökök – fizetését 2010 őszétől a korábbi szabályozás módosításával a negyedére-harmadára csökkentették. Az Európai Bíróság joggyakorlata ismert az ehhez hasonló kérdésekben: mandátumuk alatt a vezetők bére nem csökkenthető. A törvénymódosítás erre azonban nem tér ki.
“A magyar kormány által benyújtott törvénymódosítás az Európai Unió Bizottságának Magyarországgal szembeni kötelezettségszegési eljárásában kifogásolt egyes pontjait érinti” – áll az NGM közleményében, amely szerint “e pontok tekintetében a magyar kormány által javasolt módosításokat az Európai Bizottság is tudomásul vette, amiről a kormányt írásban tájékoztatta” – írják.
