Belföld

Igazi magyar a kenguruhús

Mostantól van Magyar Nemzeti Értékek Piramisa, röviden Nemzeti Piramis.

Az Országgyűlés jogszabályt alkotott a hungarikumokról. Mostantól van Hungarikumok Gyűjteménye, Hungarikum Bizottság, sőt a jövőben védjegyet is kapnak a hungarikumok. A hungarikum a törvény szerint „olyan kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye”. Jelentsen ez bármit.

Hogy hogyan lehet valami ennek a nemes címnek a tulajdonosa, az annyira bonyolult, hogy kénytelenek vagyunk segítségül hívni a törvényben lévő kis színes ábrát.

A középső sötétkék kockába, vagyis a HB-be egy-egy tagot delegál a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke, az igazságügyért, a helyi önkormányzatokért, a kultúráért és oktatásért, a vidékfejlesztésért, a turizmusért, a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter. Szintén egy-egy tagot delegál a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, míg a Magyar Állandó Értekezlet három tagot, az Országgyűlés két tagot küld.

Tovább is van, mondjam még?

Van még persze 11 kis kocka a magyarázó ábrában, amibe szintén kerülnek majd hozzáértő emberek. Mégiscsak egy olyan fontos dologról van szó, mint a hungarikum. Létrejönnek települési és tájegységi értéktárak, valamint megyei értéktárak, a határon túli magyarság értéktára, ágazati értéktárak és a Magyar Értéktár az egyes területeken fellelhető értékek gyűjteményeként. Ezeket a Települési Értéktár Bizottságok, a Megyei Értéktár Bizottságok, a MÁÉRT, az ágazatokért felelős miniszterek, valamint a Hungarikum Bizottság állítja össze. Tudták követni?

Még nincs vége

Ez a sok minden, a törvény szerint felírható egy piramisban is.

Ez a piramis a már említett Magyar Nemzeti Értékek Piramisa, röviden Nemzeti Piramis. Ebből jól látszik, hogy csak úgy nem lehet valami hungarikum. Egy hosszú folyamat után, ha az a sok új szervezet megengedi, na, majd akkor.

 

A piramis
„A nemzeti értékek azonosítása, rendszerezése és védelme egy többszörösen összetett, vertikálisan felfutó rendszerben, az ún. Magyar Nemzeti Értékek Piramisában (a továbbiakban: nemzeti értékpiramis) történik. Ahhoz, hogy a hungarikum szónak valóban megkülönböztetett szerepe legyen, és hogy a fogalom ne üresedjen ki, szükséges egy tágabb kör meghatározása, ezen a szinten tehát nemzeti értékekről beszélünk, melyek közül a HB választja ki a hungarikumokat.”

 

Mi van?!

Az általunk megkérdezett kereskedők nem értik, mi ez az egész. A Budapesti Fővám téri vásárcsarnokban árulják a legtöbb hungarikumnak hívott szuvenírt. Még Margaret Thatcher, a „vaslady” is itt vásárolt 1984-ben a Zöldért 934-es boltjában cseresznyepaprika-füzért és befőttet, egy másik pavilonban konyakos meggyet, csokoládét és sajtot. No de akkor ki törődött ugye a nemzeti értékeinkkel! A szabályozás természetesen nem a kofákra vonatkozik. A törvény első paragrafusának „i” pontja szerint viszont vonatkozhat akár a belga sörre vagy a szlovák brindzára is. A szabályozás szerint ugyanis az unióban lajstromozott különleges termékek is lehetnek hungarikumok. Ebbe a kategóriába az a termék kerülhet, amit 20-25 éve az adott helyen állítanak elő. Például a Dunaújváros melletti struccfarm termékei simán beleférnek ebbe a kategóriába. De néhány év mulva a Magyarországon tenyésztett kenguruhús is lehet igazi magyar termék.

Na, pont ez a baj

Birinyi József, a Hungarikum Szövetség elnöke, (mert ilyen is van!) azt mondja, ők szerették volna, ha a kormánypártok kiveszik a törvényből ezeket a passzusokat, de csak javaslataik nagyjából felét vették figyelembe. Nem jó például, hogy a Hungarikum Bizottság vezetője a mindenkori miniszter. Nem Fazekas Sándor személyével van a baj. Most született egy törvény, ezzel kell főzni, működőképes szabályozást csinálni. Várják a végrehajtási utasítást, hátha egy-két dolgot helyre tesz.

Puskás, Schmitt

Mielőtt eszünkbe jutna, hogy esetleg Puskás vagy akár Schmitt Pál is lehetne hungarikum, a törvény gyorsan pontosítja, hogy „a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok nem minősíthetők sem nemzeti értékké, sem pedig hungarikummá”. Pedig pénz lenne rá. A kezdetekhez 500 millió forintot tett félre a Vidékfejlesztési Minisztérium. A Hungarikum Szövetség elnöke viszont azt mondja ez semmi.

20-40 milliárd évente

Birinyi József szerint a rendszer üzemeltetése minimum 20 milliárdba kerülne. Ez az összeg nagyjából egy Pécs méretű város költségvetése. Ennél sokkal nagyvonalúbban számolt a Vidékfejlesztési Minisztérium a tavaly áprilisban megfogalmazott javaslatában. Akkor úgy gondolták, hogy legalább 130 milliárd forint kellene a Magyar Nemzeti Értékek Piramisának üzemeltetésére. Birinyi József ezért javasolta, hogy önálló költségvetési tételként keressen rá pénzt a kormány. Most ebben a kérdésben is kicsit csalódottak, mert bármennyit is talál a minisztérium a költségvetésben erre, azt egy következő miniszter simán lenullázhatja.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik