„Katolikus érzelmű helyen ez nem működik.” Ezekkel a szavakkal rúgta ki Bálint Gergelyt főnöke a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Utcai Gondozó Szolgálatától. A diplomás szociális munkás szerint az indok politikai véleménye, az utolsó csepp pedig az volt, hogy részt vett az előző nap rendezett, LMP által szervezett – Schmitt Pál államfő lemondását követelő – villámtüntetésen.
Nem titkolta, de nem is kérkedett vele
Bálint Gergely diplomás szociálpolitikus. 15 éve dolgozik a szakmában. A korábban több vezető pozíciót is betöltött szakember azt meséli, újból arra vágyott, hogy „ügyfelekkel foglalkozzon”, közvetlenül, testközelben vegyen részt a rászorulók ellátásában. Ezért is örült meg egy hónapja, amikor próbaidőre felvették a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Déli pályaudvar melletti utcai ellátó egységébe.
Emellett Gergely nem távolodott el az elméleti munkától sem: részben ő írta az LMP választási programjának szociális ellátásról szóló fejezetét, emellett egy, az egész szociális szakma által látható szakmai levelezőlistán, hevesen tiltakozott a nyolcadik kerületben bevezetett, hajléktalanok kiszorítását célzó intézkedések ellen, véleménye pedig sokszor „nagyfokú szövegazonosságot mutatott” az LMP-ügyben képviselt álláspontjával. Gergely szakmapolitikai nézete tehát senki előtt nem volt titok. Mint mondja, ennek azonban munkájában sem helye, sem szerepe nem volt, soha nem terjesztett közvetlen pártpropagandát kollégái között – erre mindig kínosan ügyelt.
Csoportdinamikai szempontok
Főnöke, a köztük lezajlott párbeszédben (lásd keretes cikk) csak nagy nehezen tért rá a valódi indokra. A Gergely által lejegyzett verzió szerint, volt szó mindenről, jövőbeli konfliktusokról, meg csoportdinamikai szempontokról, mire a főnök rátért a lényegre, de végén csak kibújt a szög a zsákból: az LMP-s telefonok bonyolítása egy katolikus érzelmű helyen nem működik.
A kirúgott szakember, különböző körülmények miatt úgy érzi, eltávolításáról a Szolgálat legfelsőbb szintjén születhetett politikai döntés, méghozzá már a tüntetés estéjén. Egyik ilyen jel lehet, Gergely szerint, hogy a kirúgása előtti napon főnöke még arról beszélt egy értekezleten, hogy most már kapjon fényképes igazolványt és kulcsot minden helyiséghez.
Elmegy a falig
Bálint Gergely nem hagyja ennyiben: panasszal fordul az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz, állásfoglalást kér a Szociális Szakmai Szövetség etikai bizottságától, illetve munkaügyi eljárást kezdeményez a területi kormányhivatalnál.
Ideje, úgy tűnik, lesz végigcsinálni a hosszadalmasnak kinéző procedúrákat. A kirúgott szakember szinte biztos abban, hogy szakterületén most egy jó darabig nem lesz munkája, főleg, hogy arcát és álláspontját ma már ország-világ ismerheti.
A Máltai Szeretetszolgálat szerkesztőségünk megkeresésére ugyan nem reagált, viszont az üggyel kapcsolatban eljuttattak egy közleményt az MTI-nek. Ebben nem tagadják a történteket, de megjegyzik, hogy egyrészt a Szeretetszolgálat nem politizál, másrészt mivel a kirúgott utcai munkás próbaidőn volt, valójában indokolniuk sem kell elbocsájtását.
Az LMP a Schmitt-jelentés első áldozatáról
A Lehet Más a Politika megdöbbent azon, hogy “az egyébként köztiszteletnek örvendő Máltai Szeretetszolgálat vezetősége leplezni sem igen próbálta, hogy a szociális munkásként dolgozó ellenzéki párttagot politikai nézetei miatt távolították el”. A párt szerint a legmegdöbbentőbb, hogy arra hivatkoztak, politikai tevékenysége összeegyeztethetetlen a segélyszervezet alapvetően katolikus beállítottságával. “Mintha nem a bibliai 7. és 8. parancsolatot súlyosan megsértő köztársasági elnök volna a bűnös, hanem az, aki ezt nem hagyja szó nélkül” – írta az LMP, amely nem érti, mennyire egyeztethető össze a keresztény tanítással, erkölcsi normákkal egy szakmailag kiválóan teljesítő szociális munkás azonnali hatállyal történő elbocsátása? Ott tartunk, már le sem kell szólni a pártközpontból, a politikai megfelelési kényszer ott buzgólkodik egyre több munkaadóban, beszivárog az egyetemekre, az emberek cenzúrázzák saját gondolataikat. “Teljesen világos, hogy a Fidesz a rendszerváltás előtti kor utolsó maradványa” – zárul a párt közleménye.
A szolgálat vezetője kihívott az udvarra azzal, hogy ráérek-e fél percre.
Az alábbi párbeszéd hangzott el:
Szolgálatvezető: Azt szeretném mondani, hogy úgy döntöttünk, hogy nem maradhatsz tovább, de hó végéig még dolgozhatsz.
Én: Van ennek valamilyen szakmai indoka, mert én úgy érzem, hogy tisztességesen és jól végeztem a munkámat. Nem érzékeltem, hogy ezzel kapcsolatban bárkinek is kifogása lett volna.
Szv: Nem, nem erről van szó. Így döntöttünk.
Én: Tisztában vagyok vele, hogy próbaidő alatti felmondást nem kell indokolni, én mégis szeretném tudni, miről van szó. Szeretném, ha elmondanád, tanulhatok belőle.
Szv.: Semmi. Egyszerűen arról van szó, úgy gondoltuk, nem illesz a csapatba, hogy úgy mondjam a jövőben lehetnek konfliktusok.
Én: Ezt hogy érted? Nem tudom mire gondolsz. Eddig senkivel sem volt konfliktusom, miért gondoljátok, hogy a jövőben lesz?
Szv.: Nem, tényleg nem volt konfliktus, de hogy úgy mondjam, csoportdinamikai szempontból ez felmerült.
Én: Ezt most nem egészen értem. El tudnád mondani, hogy a Szociális Munka Etikai Kódexével magyarázva mit jelent ez, mert én úgy gondolom, hogy a munkaviszony megszüntetésére nem ad okot, ha mondjuk valakinek nem vagyok szimpatikus, vagy az, hogy konfliktusba kerüléstől tart valaki.
Szv.: Hogy jön ide az etikai kódex? Azt kell tudnod, hogy az, hogy munkaidőben LMP-s telefonokat bonyolítasz, az egy ilyen keresztény érzelmű helyen nem működik.
Én: Ezért nem maradhatok?
Szv.: Hó végéig maradhatsz.
Én: Hadd maradjak még egy hónapot, rengeteg adósságom gyűlt fel, ígérem közben keresek állást és magamtól elmegyek.
Szv.: Nem lehet, a munkaüggyel már le van egyeztetve. Nincs más megoldás.
