Önnek rossz napja lesz attól, ha esik az eső? Fontolja meg! Ma, a meteorológia világnapján azt javasoljuk: inkább akkor legyen szomorú, ha ismét hét ágra süt a nap az égszínkék égbolton, amelyen legfeljebb ártatlan bárányfelhők kergetőznek.
Ugyanis jelen pillanatban elég jó esélye van annak, hogy soha nem látott szárazság és súlyos hőség lesz a nyáron. Az Esőtánc.hu összesítette több jelentős nemzetközi kutatóintézet hosszú távú előrejelzését, amelyek arra jutottak: az átlagosnál sokkal forróbb és némileg szárazabb nyár lehet az idei.
A július és az augusztus extrém meleg lehet. A szokatlan hőség egész Európát letaglózhatja, de különösen a Kárpát-medencét, ahol az átlagosnál kissé melegebb és kissé szárazabb március után egyre növekszik a melegebb hónapok valószínűsége. „Igen ritka, hogy az összes kutatóintézet előrejelzése megegyezik abban, hogy a megszokottnál melegebb nyárra kell készülni” – magyarázza az adatokat a portál.
Extrém lett az időjárásunk
Ha valóban így alakul, akkor a februári súlyos fagyok után a száraz hőség lehet a második súlyos csapás a kertészeknek és gazdáknak – és végső soron mindenkinek, aki eszik. „Az ilyen hosszú távú előrejelzések nem annyira megbízhatók, hisz a légköri jelenségek rettentő bonyolultak, ezért erős fenntartásokkal kell kezelni az eredményeket” – húzza alá Vadász Vilmos, az Országos Meteorológiai Szolgálat meteorológusa. „Tavaly és tavalyelőtt is rekord év volt a csapadékban: előbbi szárazságot, utóbbi pedig csapadékbőséget hozott – és egyiket sem tudta egyetlen modell sem előre jelezni.”
Ugyanakkor azt meg lehet állapítani, hogy a március volt a második hónap tavaly november után, amely szélsőségesen kevés csapadékot mért: az ország jelentős részén egyetlen milliméternyi eső sem esett, és az OMSZ előrejelzése szerint ebben a hónapban már nem is fog.
Már most háromhavi eső hiányzik
Ma az ország jelentős részén a talaj felső egy méteréből (innen táplálkoznak a növények) több mint 100 milliméternyi csapadék hiányzik ahhoz, hogy ne minősüljön vízhiányosnak. Ez azt jelenti, hogy áprilisban, amikor általában 46 milliméternyi csapadékra lehet számítani, majdnem háromhavi adagnak kellene esnie. Különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy tavasszal havonta akár 60-90 milliméternyi víz szimplán elpárolog, míg nyáron még ennél is több, havi 180-210 milliméternyi is.
„Ahhoz, hogy ne legyen komoly vízhiány, hetente 15-20 milliméter esőre lenne szükség” – mondja a meteorológus. Volt már erre példa (tavalyelőtt), ám ezt összességében nem tartja túl valószínűnek. Június a legcsapadékosabb hónapunk, talán majd akkor jön pár nagy zuhé. Ám a helyzet még annyival is rosszabb a tavalyinál, hogy akkor még a 2010-es özönvízszerű esőzések miatt volt a talajban víztartalék. Idén már nincs. „Aki tud öntözni, készüljön rá, hogy idén nagyobb jelentősége lesz, mint tavaly” – tanácsolja.
Szomjan halhat a friss vetés
A növényeknek természetesen nincs szükségük optimális mennyiségű vízre a túléléshez, ám azt Vadász Vilmos szerint már most látni, hogy az a víz, ami jelenleg a talajban van, kevés lesz ahhoz, hogy a tavaszi vetés során kikelt magoncok túléljenek és növekedjenek.
Egy, az AgroNapló.hu-n megjelent cikk szerint az aszály az egyik legnagyobb kihívás a termés szempontjából. Ha magonckorukban éri például a kukoricákat a szárazság, akkor 5-10 százalékkal esik vissza a terméshozamuk. Ám a legrosszabb az, ha mondjuk virágzáskor nem jutnak vízhez: a kukoricatermés felét is bukhatja a gazda.
A vízhiány nemcsak az egynyári zöldségeket és gabonákat bünteti: még a híresen szárazságtűrő olajfáknak is több száz liter vizet adnak akkor, amikor a virágokból gyümölcs lesz, illetve a bogyók érése idején. „Nehéz eltalálni a jó időpontot: ha túl hamar öntözünk, az vízkidobás, ha túl későn, akkor csökken a bogyók olajtartalma” – magyarázza egy a mediterrán kertészeknek szóló egyesületnek (Mediterranean Garden Society) írt cikkében egy brit kertész. Ez az öntözési stratégia, miszerint csak a legszükségesebb időben locsolnak, de akkor elárasztják vízzel a növényeket, egyébként jó elgondolás lehet nálunk is, ha beüt a szárazság.
A búza – és a kenyér ára – már most bánja
Békés megyében már most baj van. Október és március között mintegy 200 milliméterrel kevesebb csapadék hullott a szokásosnál, s most az őszi búza állapota a békési gazdák szerint mintegy 24 ezer hektáron, a vetésterület 25 százalékán kritikus. A békés megyei termelők tavaly ősszel közel tízezer hektárral kevesebb területen vetettek őszi búzát, a rendkívüli őszi aszály miatt a földek egy része alkalmatlan volt vetőágy előkészítésre.
Békésben van az ország szántóföldi vetésterületének tíz százaléka, s az itt termett gabonát jellemzően országhatáron belül értékesítik. Így jelzésértékű, hogy a békésiek a búza „jó áráról” beszélnek. Ez nekünk, fogyasztóknak semmi jót nem jelent ugyanis. Tíz százalékkal eleve nőttek a gazdák költségei, s már most látni, hogy több lesz a kereslet, mint a kínálat, ami szintén drágulást vetít elő.
Másutt is látható a csapadékhiány. Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) ügyvezető titkára és Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára is arról beszélt az MTI-nek, hogy sok volt a gyenge minőségű vetés ősszel, így most tavasszal is változatos képet mutatnak a búzatáblák. Néhol jól látható a csapadékhiány. Ha nem fordul csapadékosabbra az időjárás, a gazdálkodók nehéz éve elé néznek az idén, mondták.
Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke szintén arról beszélt, hogy a csapadékszegény időjárás miatt talaj víztelítettsége elmarad a kívánatostól. Ez egyben rávilágít az öntözött területek növelésének fontosságára is, amely jelentősen erősíthetné a magyar termelők versenyképességét – tette hozzá. Az áprilisban kezdődő, október-novemberig tartó szezon ugyanakkor, megfelelő időjárás mellett még lehet kedvező, véli.
Másutt súlyos szárazság van
Hatalmas szárazság pusztít Argentína középső részén és Paraguay 17 tartományában, utóbbi már élelmezési vészhelyzetet hirdetett a mezőgazdasági termelők megsegítésére, akik a várt termésük akár 30-50 százalékát is elveszíthetik az idén.
Mindeközben folyamatosan nő a szójabab – melynek második legnagyobb exportőre Argentína – a világpiaci ára a kínálatcsökkenés miatt. Helyi szakértők szerint a gyapot- és szentjánoskenyér-termés is jelentősen kevesebb lesz a vártnál.
Anglia és Wales nagy részén, Nagy-Britannia legfontosabb mezőgazdasági vidékein öt hónapja nem esett elegendő mennyiségű csapadék. Hó hullott, de hamar elolvadt, nem tudta pótolni a tározókból eltűnt vízmennyiséget. Ha így megy tovább, nyárra komoly vízhiány és aszály várható.
Márciusig az átlagos éves csapadék 120 százalékának kellene lehullania, hogy a vidék vízháztartása rendbe jöjjön. Erre azonban a meteorológusok szerint nincs esély. A vízművek máris felkérte az érintett vidékek lakosságát, hogy kádfürdő helyett rövid tusolással tisztálkodjanak.
A maja civilizáció elpusztításához egy gyenge aszály is elég volt
Eddig azt gondolták a történészek, hogy egy súlyos szárazság vetett véget a maják fejlett civilizációjának. Most azonban a mexikói Yucatan Center for Scientific Research és a brit University Southampton közös kutatása mást derített ki – írta februárban a Mancs.hu.
A kutatás során azt állapították meg, hogy maximum 25-40 százalékkal esett kevesebb csapadék a szokottnál abban az időben, amikor eltűnt a maják ősi, nyelvéről, matematikájáról és csillagászatáról ismert kultúrája.
A nyári vihartevékenység csökkenése következményekkel járt: a tavakból gyorsabban párolgott el a víz, mint ahogy friss csapadék került volna a helyébe,
Ez egyébként az elő olyan kutatás, amely megpróbálta meghatározni, hogy mennyivel csökkent az eső i. e. 800 és 950 között, amikor a maja civilizáció kihalt. A megállapításokat korábbi csapadékmennyiség-változásokra és a sztalagmitok, valamint a sekélyvízi tavak vizsgálatára alapozzák a szerzők.
Ha nem esik hamarosan, és sokat, újabb rekordaszály jön idén
Már nincs sok víztartalék a talajban, elszállhatnak az élelmiszerárak.
Márciusban aligha lesz már eső, és ezzel már majdnem negyedévnyi csapadék hiányzik Magyarországon a talajból pont akkor, amikor a növényvilág éledezne. Ez sokba kerülhet még nekünk: köbméterszám kell locsolni a füvet és drágább lehet az élelmiszer is.
Önnek rossz napja lesz attól, ha esik az eső? Ma, a meteorológia világnapján azt javasoljuk: inkább akkor legyen szomorú, ha ismét hétágra süt a nap az égszínkék égbolton, amelyen legfeljebb a lehető legártatlanabb bárányfelhők kergetőznek.
Ugyanis jelen pillanatban elég jó esélye van annak, hogy soha nem látott szárazság és súlyos hőség lesz a nyáron. Az Esőtánc.hu http://esotanc.hu/hosszutavu-idojaras-elorejelzes.html összesítette több jelentős nemzetközi kutatóintézet hosszú távú előrejelzését amelyek arra jutottak: az átlagosnál sokkal forróbb és némileg szárazabb nyár lehet az idei.
A július és az augusztus extrém meleg lehet. A szokatlan hőség egész Európát letaglózhatja, de különösen a Kárpát-medencét, ahol az átlagosnál kissé melegebb és kissé szárazabb március után egyre növekszik a melegebb hónapok valószínűsége. „Igen ritka, hogy az összes kutatóintézet előrejelzése megegyezik abban, hogy a megszokottnál melegebb nyárra kell készülni” – magyarázza az adatokat a portál.
Extrém lett az időjárásunk
Ha valóban így alakul, akkor a februári súlyos fagyok után a száraz hőség lehet a második súlyos csapás a kertészeknek és gazdáknak – és végső soron mindenkinek, aki eszik. „Az ilyen hosszú távú előrejelzések nem annyira megbízhatók, hisz a légköri jelenségek rettentő bonyolultak, ezért erős fenntartásokkal kell kezelni az eredményeket” – húzza alá Vadász Vilmos, az Országos Meteorológiai Szolgálat meteorológusa. „Tavaly és tavalyelőtt is rekord év volt a csapadékban: előbbi szárazságot, utóbbi pedig csapadékbőséget hozott – és egyiket sem tudta egyetlen modell sem előre jelezni.”
Ugyanakkor azt meg lehet állapítani, hogy a március volt a második hónap tavaly november után, amely szélsőségesen kevés csapadékot mért: az ország jelentős részén egyetlen milliméternyi eső sem esett, és az OMSZ előrejelzése szerint ebben a hónapban már nem is fog.
Már most háromhavi eső hiányzik
Ma az ország jelentős részén a talaj felső egy méteréből (innen táplálkoznak a növények) több mint 100 milliméternyi csapadék hiányzik ahhoz, hogy ne minősüljön vízhiányosnak. Ez azt jelenti, hogy áprilisban, amikor általában 46 milliméternyi csapadékra lehet számítani, majdnem háromhavi adagnak kellene esnie. Különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy tavasszal havonta akár 60-90 milliméternyi víz szimplán elpárolog, míg nyáron még ennél is több, havi 180-210 milliméternyi is.
„Ahhoz, hogy ne legyen komoly vízhiány, hetente 15-20 milliméter esőre lenne szükség” – mondja a meteorológus. Volt már erre példa (tavalyelőtt), ám ezt összességében nem tartja túl valószínűnek. Június a legcsapadékosabb hónapunk, talán majd akkor jön pár nagy zuhé. Ám a helyzet még annyival is rosszabb a tavalyinál, hogy akkor még a 2010-es özönvízszerű esőzések miatt volt a talajban víztartalék. Idén már nincs. „Aki tud öntözni, készüljön rá, hogy idén nagyobb jelentősége lesz, mint tavaly” – tanácsolja.
Szomjan halhat a friss vetés
A növényeknek természetesen nincs szükségük optimális mennyiségű vízre a túléléshez, ám azt Vadász Vilmos szerint már most látni, hogy az a víz, ami jelenleg a talajban van, kevés lesz ahhoz, hogy a tavaszi vetés során kikelt magoncok túléljenek és növekedjenek.
Egy, az AgroNapló.hu-n megjelent cikk szerint az aszály az egyik legnagyobb kihívás a termés szempontjából. Ha magonckorukban éri például a kukoricákat a szárazság, akkor 5-10 százalékkal esik vissza a terméshozamuk. Ám a legrosszabb az, ha mondjuk virágzáskor nem jutnak vízhez: a kukoricatermés felét is bukhatja a gazda.
A vízhiány nemcsak az egynyári zöldségeket és gabonákat bünteti: még a híresen szárazságtűrő olajfáknak is több száz liter vizet adnak akkor, amikor a virágokból gyümölcs lesz, illetve a bogyók érése idején. „Nehéz eltalálni a jó időpontot: ha túl hamar öntözünk, az vízkidobás, ha túl későn, akkor csökken a bogyók olajtartalma” – magyarázza egy a mediterrán kertészeknek szóló egyesületnek (Mediterranean Garden Society) írt cikkében egy brit kertész. http://www.mediterraneangardensociety.org/olives.html Ez az öntözési stratégia, miszerint csak a legszükségesebb időben locsolnak, de akkor elárasztják vízzel a növényeket, egyébként jó elgondolás lehet nálunk is, ha beüt a szárazság.
A búza – és a kenyér ára – már bánja
Békés megyében már most baj van. Október és március között mintegy 200 milliméterrel kevesebb csapadék hullott a szokásosnál, s most az őszi búza állapota a békési gazdák szerint mintegy 24 ezer hektáron, a vetésterület 25 százalékán kritikus. A békés megyei termelők tavaly ősszel közel tízezer hektárral kevesebb területen vetettek őszi búzát, a rendkívüli őszi aszály miatt a földek egy része alkalmatlan volt vetőágy előkészítésre.
Békésben van az ország szántóföldi vetésterületének tíz százaléka, s az itt termett gabonát jellemzően országhatáron belül értékesítik. Így jelzésértékű, hogy a békésiek a búza „jó áráról” beszélnek. Ez nekünk, fogyasztóknak semmi jót nem jelent ugyanis. Tíz százalékkal eleve nőttek a gazdák költségei, s már most látni, hogy több lesz a kereslet, mint a kínálat, ami szintén drágulást vetít elő.
Másutt is látható a csapadékhiány. Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) ügyvezető titkára és Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára is arról beszélt az MTI-nek, hogy sok volt a gyenge minőségű vetés ősszel, így most tavasszal is változatos képet mutatnak a búzatáblák. Néhol jól látható a csapadékhiány. Ha nem fordul csapadékosabbra az időjárás, a gazdálkodók nehéz éve elé néznek az idén, mondták.
Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke szintén arról beszélt, hogy a csapadékszegény időjárás miatt talaj víztelítettsége elmarad a kívánatostól. Ez egyben rávilágít az öntözött területek növelésének fontosságára is, amely jelentősen erősíthetné a magyar termelők versenyképességét – tette hozzá. Az áprilisban kezdődő, október-novemberig tartó szezon ugyanakkor, megfelelő időjárás mellett még lehet kedvező, véli.
keret:
A maja civilizáció elpusztításához egy gyenge aszály is elég volt
Eddig azt gondolták a történészek, hogy egy súlyos szárazság vetett véget a maják fejlett civilizációjának. Most azonban a mexikói Yucatan Center for Scientific Research és a brit University Southampton közös kutatása mást derített ki – írta februárban a Mancs.hu.
A kutatás során azt állapították meg, hogy maximum 25-40 százalékkal esett kevesebb csapadék a szokottnál abban az időben, amikor eltűnt a maják ősi, nyelvéről, matematikájáról és csillagászatáról ismert kultúrája.
A nyári vihartevékenység csökkenése következményekkel járt: a tavakból gyorsabban párolgott el a víz, mint ahogy friss csapadék került volna a helyébe,
Ez egyébként az elő olyan kutatás, amely megpróbálta meghatározni, hogy mennyivel csökkent az eső i. e. 800 és 950 között, amikor a maja civilizáció kihalt. A megállapításokat korábbi csapadékmennyiség-változásokra és a sztalagmitok, valamint a sekélyvízi tavak vizsgálatára alapozzák a szerzők.
Másutt is szárazság van
Hatalmas szárazság pusztít Argentína középső részén és Paraguay 17 tartományában, utóbbi már élelmezési vészhelyzetet hirdetett a mezőgazdasági termelők megsegítésére, akik a várt termésük akár 30-50 százalékát is elveszíthetik az idén.
Mindeközben folyamatosan nő a szójabab – melynek második legnagyobb exportőre Argentína – a világpiaci ára a kínálatcsökkenés miatt. Helyi szakértők szerint a gyapot- és szentjánoskenyér-termés is jelentősen kevesebb lesz a vártnál.
Anglia és Wales nagy részén, Nagy-Britannia legfontosabb mezőgazdasági vidékein öt hónapja nem esett elegendő mennyiségű csapadék. Hó hullott, de hamar elolvadt, nem tudta pótolni a tározókból eltűnt vízmennyiséget. Ha így megy tovább, nyárra komoly vízhiány és aszály várható.
Márciusig az átlagos éves csapadék 120 százalékának kellene lehullania, hogy a vidék vízháztartása rendbe jöjjön. Erre azonban a meteorológusok szerint nincs esély. A vízművek máris felkérte az érintett vidékek lakosságát, hogy kádfürdő helyett rövid tusolással tisztálkodjanak.
