Idén Báger Gusztáv költő; Bálint Péter író; Böszörményi Zoltán író, költő; Iancu Laura költő; Kenéz Ferenc költő; Kabdebó Lóránt irodalomtörténész; Kiss Judit Ágnes költő; Krusovszky Dénes költő; Németh Zoltán költő, irodalomtörténész; Payer Imre költő; Széky János műfordító; Szilasi László irodalomtörténész, esszéista és Végh Attila költő, esszéíró részesült az elismerésben.
Az aradi irodalmi folyóirat internetes kiadásában Szőcs Géza – aki korábban a lap munkatársa volt – felidézte: az írószervezetek javaslatai alapján 13 embernek kellett volna megkapnia a József Attila-díjat. “Ebből a 13-ból személyes döntésem alapján 6 alkotó nevét hátrább soroltam, és beemeltem helyettük 6 másik nevet. Honnan? Arról a listáról, amelyen ugyancsak az írószervezetek jelöltjei szerepeltek, de még nem rangsorolva. (Tehát nem +listán kívülről+ kerestem új neveket)” – fogalmazott az államtitkár.
Mint Szőcs Géza kiemelte, ezelőtt 10 évvel a József Attila-díjról a miniszter döntött az írószervezetek javaslatainak figyelembe vételével. “Ekkor alakult ki az a gyakorlat, hogy az évente 13 díjra az írók 26 javaslatot tesznek, mármint 26 alkotó személyére. A miniszter ebből választotta ki a 13 nevet, illetve művészt, akik aztán átvehették a díjat. Később – ha jól tudom, Hiller István minisztersége alatt – a gyakorlat megváltozott.
Az írók továbbra is egy 26 névből álló listát véglegesítettek, a minisztérium pedig minden további nélkül átvette innen az első 13 nevet, vagyis aggály és vita nélkül elfogadta a névsort, egyben rangsort” – jegyezte meg az államtitkár. Szőcs Géza véleménye szerint ez a szokásrend a minisztériumot 100 százalékosan eljelentékteleníti, “bólogatójánossá fokozza le, postás- vagy postaládaszerepre minimalizálja”.
