Mint írtuk, a Nemzeti alaptanterv (NAT) nem változtatja meg lényegesen a fél évszázada megszokott kötelező olvasmány-listát. A jövőben éppúgy az Egri csillagok, A Pál utcai fiúk, a Szent Péter esernyője, a Légy jó mindhalálig, A kőszívű ember fiai-univerzumban kell keresni a tanterv által kötelezően előírt műveket, mint eddig.
A listáról évek óta zajlik a vita, a szakemberek többsége egyes művet levenne a listáról, másokat viszont beemelne oda. E vitához kapcsolódva kértük meg olvasóinkat, hogy szavazzák meg néhány megadott író közül, melyik lenne az, akinek egy vagy több művét mindenképp a gyerekek kezébe kellene adni.
Több mint húszezer olvasónk nyilvánított véleményt péntek éjjelig, a nyertes egyértelműen Rejtő Jenő. Piszkos Fred és Fülig Jimmy szülőatyja a szavazatok 30 százalékát szerezte meg. Az ezüstérmet a Jobbik által is NAT-ba kívánt Wass Albert nyerte el. Az irodalomtudomány által erősen vitatott, de a jobboldali politikai erők által felkapott erdélyi írót minden ötödik olvasónk szavazná be az alaptanterv kötelező irodalmai közé. Az egyetlen magyar irodalmi Nobel-díjas, Kertész Imre 11 százalékot kapott, a – néhány éve egy interjú-részletével már tételként szerepelt – Spiró Györgyöt százból 8-an választanák. A nemrég elhunyt Csurka István a radikális jobboldal által a magyar írók közül leginkább száműzni kívánt Nobel-díjassal holtversenyben áll a kívánt kötelző olvasmányok listáján.
A külföldi írók, némi meglepetésre, nem szerepeltek túl jól. A könyveladási listákat sorra vezető Harry Potter-kötetek írója alig több mint hatszáz pontot gyűjtött össze, a Gyűrűk ura szerzője még ennyit sem.
Hozzá kell tenni, nem a népszerűségi listák, vagy a politikailag sztárolt (vagy épp ellenkezőleg: utált) szerzők alapján kell összeállítani a gyerekek számára kötelező olvasmányokat. Még csak nem is egy hírportál szavazása alapján.
Elgondolkodni, játszani egyet az irodalommal, az írókkal – nos, az sem árthat.
