Zárt ülésen tárgyalja a Fővárosi Vízművek visszavételét célzó előterjesztést a fővárosi közgyűlés. A György István főpolgármester-helyettes által beterjesztett irat annyira titkos, hogy szerda délben még a közgyűlés tagjai sem mind ismerték az abban foglaltakat.
Az FN24 információi szerint az előterjesztésben arra kér felhatalmazást a városvezetés, hogy felbontsa a szerződést a vízművek 25 százalékát birtokló francia Suez Environnementtel.
Cserélni kellett a csapokat
Úgy tudjuk, a kiskaput is megtalálták Tarlósék, ugyanis a közelmúltban a fővárosi katasztrófavédelem elvégezte a budapesti tűzcsapok állapotfelmérését, melynek során kiderült, a vizsgált tűzcsapok húsz százalékának állapota nem megfelelő. Ez pedig – forrásaink szerint – elegendő ok, hogy felmondják a Suezzel kötött szerződést és a vízművek tulajdonrészének egésze fővárosi kézbe kerüljön.
A Fővárosi Vízműveknél nem akartak nyilatkozni a céget 75 százalékban birtokló főváros és a Suez közötti szerződésről, a tűzcsapokat érintő vizsgálatról későbbre ígértek választ.
Információink szerint a vízműveknél a vizsgálat után utasítást adtak a hibás tűzcsapok cseréjére, amelyet novemberig el is végeztek.
A legtöbb probléma a földalatti tűzcsapokkal van, a csatornafedelekre ugyanis rendre szennyeződés, hordalék rakódik. Egy hajdani tűzoltó az FN24-nek elmondta: volt, hogy két ásónyom mélyen talált csak rá a zárósapkára, sőt, volt dolga olyannal is, amelyet sűrű növényzet nőtt be és rejtett el a szemük elöl. A földalatti tűzcsapoknál rendre gondot okoz a rozsdásodás is, némelyik fedelét egyáltalán nem, vagy csak nagy erőfeszítések árán lehet kinyitni. Olyan is gyakorta előfordul, hogy a tűzcsap már elöregedett, így amikor a zárósapkát le akarják venni, a kinyitást szolgáló szelep–orsó egyszerűen eltörik. Ha nincs szerencséje a tűzoltóknak, akkor ezután nagy mennyiségű víz zúdul ki. Ha viszont „szerencséjük” van, semmi sem történik, ám ezt egyúttal azt jelenti, a tűzcsappal bizony baj van, hisz nem működik megfelelően.
2 forgatókönyv
Nem hivatalos forrásból úgy tudjuk,a főváros két forgatókönyvvel készült.
Amennyiben szerdán nem sikerül megegyezni a külföldi tulajdonosokkal, felmondanák a szindikátusi-menedzsmentszerződést. Budapestnek eddig évente mintegy négymilliárd forintot kellett volna fizetni a külföldi tulajdonosoknak. Valójában évek óta eseti megegyezések születtek évi másfél-kétmilliárdos összegben. Mára állítólag a külföldi tulajdonosok belemennének a díj csökkentésébe, beérnék egy valamivel egymilliárd feletti összeggel, de a főváros ezt is sokallja.
Ha nincs megegyezés, akkor Budapest jogászai előveszik a tűzcsapok elégtelen helyzetét, mondván a Vízművek nem tesz eleget a menedzsmentszerződésben foglaltaknak. Ha ez is kevés, akkor jön a befektetési szerződés. Az ebben foglaltak gyakorlatilag egyfajta koncessziót jelentenek, mert kilenc év múlva lejár a külföldiek joga a vízművekre. Akkor a fővárosnak vissza kell vásárolnia a tulajdonrészt, ami jelenlegi áron mintegy 55 milliárd forint. Ezt az eshetőséget elkerülné a Tarlós-féle városvezetés, ennyi pénzt semmiképp sem fizetne a vízszolgáltatóért.
Közgyűlési forrásunk a szerződés felmondását valószínűsíti, bár a helyzet nagyban függ attól, hogyan reagálnak a külföldi tulajdonosok.
A költségvetés már megvan
A közgyűlés eddigi szakaszáról (és a főpolgármester kiakadásáról) ide kattintva olvashat!
A közgyűlés mindenesetre elfogadta Budapest költségvetését. A főváros a költségvetés bevételeit 299 milliárd 514 millió forintban, a kiadásait pedig 386 milliárd 168,8 millió forintban határozta meg. A határozat 396 milliárd 815 millió forintban állapítja meg a fővárosi önkormányzat bevételi és kiadási főösszegét; a működési kiadás összege 203 milliárd 614,4 millió forint.
