A HÖOK véleménye szerint az állami ösztöndíjas és részösztöndíjas hallgatókkal kötendő szerződésről szóló kormányrendelet sérti az alaptörvényt. A szervezet szerint a kormány által megállapított célokat nem alapvető jogok korlátozásával, hanem gazdaság- és foglalkoztatáspolitikai eszközökkel lehet és kell megvalósítani. Példaként a bérek rendezését, az egyes szakmák és hivatások pályamodelljeinek megalkotását említette Nagy Dávid HÖOK-elnök.
Úgy vélik, a szerződés sérti az alaptörvény azon pontját is, miszerint “Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja”.
Sérelmezik azt is, hogy a végzett hallgatót a magyar munkaerőpiachoz kötő hallgatói szerződés nem áll összhangban az alaptörvénnyel és a Ptk.-ban foglaltakkal sem. A hallgatói szerződés ugyanis különleges jogviszony, amelyben mindkét szerződő fél, tehát a magyar állam és a magyar állami ösztöndíjas vagy részösztöndíjas hallgató jogosultként és kötelezettként is szerepel. A diák jogosult, amikor az állam által támogatott félévet veszi igénybe, míg kötelezett, amikor a hallgatói szerződésben előírt módon magyar joghatóság alatt álló munkáltatónál dolgozik.
Ezzel összhangban az állam kötelezett, amikor állami ösztöndíjas vagy részösztöndíjas félévet finanszíroz a szerződő hallgatónak, másfelől jogosult, amikor a szerződésben előírt időtartamú hazai joghatóság alatti munkavégzést követeli meg a hallgatótól. Ezt a helyzetet azonban a kormányrendelet nem szabályozza megfelelően – mondta Nagy Dávid.
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár január 20-án jelentette be, hogy szerződést köt az állam a felsőoktatásban állami támogatással tanuló diákokkal. A fiataloknak a képzési idő kétszeresét kell Magyarországon dolgozniuk. Az államtitkár akkor elmondta: a felsőoktatásról szóló törvény, amelyet tavaly decemberben fogadtak el, sok olyan újdonságot tartalmazott, amelyet most konkretizálnak. Az egyik ilyen a hallgatói szerződések ügye. A rendeletet a kormány január 19-én fogadta el.
