Belföld

Kínosan lassúak az egészségügyi fejlesztések

A lehetőségeknél és a terveknél is jóval kevesebb egészségügyi célú fejlesztés valósult meg a 2007 és 2013 közötti uniós pályázati ciklus első öt évében, s most a kormány a maradék pénz nagy részére, mintegy 150 milliárd forintra ír ki még az idén pályázatot.

A Világgazdaság hétfőn megjelent cikkében a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb elemzésére hivatkozik: 2007 és 2013 között három típusú programban 453 milliárd forint uniós támogatás használható fel egészségügyi fejlesztésekre. A TIOP keret felét, a TÁMOP-források alig 15 százalékát használták fel. A lemaradás az onkológiai fejlesztési programokban a legnagyobb, ezen a területen csak pályáztatásra jutott idő. A cél most ezen a területen a teljes sugárterápiás eszközpark megújítása és egy új onkológiai központ kialakítása Veszprémben.

A periódus kezdete, 2007 óta az egészségügyi rendszer szerkezeti átalakításának infrastrukturális támogatására – ami nagyrészt szakrendelők létrehozását jelentette a kistérségekben – 32 pályázóval kötöttek szerződést. Dózsa Csaba, a GKI ügyvezető igazgatója elmondta: általános tapasztalat, hogy minden kormány főként betonozni szeret, amire jó példa az új szakrendelők átadása, vagy egyes intézmények kicsinosítása. Ezzel szemben a humánerőforrás vagy a népegészségügyi programok kevésbé látványos eredményt produkálnának. A szakértők szerint viszont ezen a metóduson a jövőben változtatni kell.

Az Új Széchenyi Terv keretében 2012-ben 10 milliárd forintot szánnak a járóbeteg-szolgáltatások fejlesztésére. A kórházakra pedig 44 milliárd forint jut, aminek felhasználását jórészt az egészségügyi államtitkársághoz tartozó Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) koordinálja majd.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik