Ha valaki kínaiul akar tanulni, nagyjából két helyen érdeklődhet, Kína hivatalos kulturális intézetében, az ELTE Konfucius Intézetben, vagy a Keleti Nyelvek Iskolája Alapítványnál (KNYI). Az előbbi nem csak saját hatáskörében indít nyelvtanfolyamokat, hanem anyanyelvi tanárokat is közvetít fővárosi és vidéki gimnáziumokba (jelenleg négybe, de szeptembertől még ötbe), ahol a diákok második nyelvként választhatják a kínait, illetve jelenleg hét egyetemen és főiskolán is jelen vannak a konfuciuszos tanárok. E mellett van oktatás a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (2012. január elsejétől a Corvinus Egyetem Kínai Közigazgatás-, Gazdaság- és Társadalomkutató Központja itt működik tovább), és a Budapesti Gazdasági Főiskolán is, illetve – egyelőre nem számottevő arányban – néhány nyelviskola is indít kínai kurzusokat.
Szentmártoni Lívia, az ELTE Konfuciusz Intézet kulturális programigazgatója lapunk kérdésére elmondta, hogy egyre több iskola keresi meg őket, hogy közvetítsenek ki kínai nyelvtanárokat, és a saját tanfolyamaikra is egyre többen iratkoznak be, tavaly mintegy 3000 hallgatójuk volt. A Keleti Nyelvek Iskolájában mintegy ezer, a Budapesti Gazdasági Főiskolán és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen 500 diák tanul.
Mind a Konfuciuszba, mind a KNYI-be leginkább a 20-40 éves korosztály jár, de vannak általános iskolás és van egy 84 éves hallgató is. Sokan munkakeresés előtt vágnak bele a tanfolyamokba, hiszen – párhuzamosan Kína gazdasági, kereskedelmi terjeszkedésével, a cégek megjelenésével – a kínai tudás egyre inkább felértékelődik Magyarországon is. Üzletemberek is járnak a kurzusokra, illetve több cégvezetőhöz is járnak ki kínai tanerők.
Czifrik Balázs a KNYI kommunikációs koordinátora is egyre nagyobb érdeklődést tapasztal a kínai és a japán nyelvek iránt egyaránt. Mint mondta, ez nagyban függ olyan tényezőktől, mint a sikerfilmek bemutatása. Amikor Tarantino Kill Bill című filmje mozikba került például, érezhetően megnőtt a japánra beiratkozók száma, de ugyanígy emelkedett a kínai csoportok száma a kínai miniszterelnök látogatása után.
A tapasztalatok szerint egy középfokú végzettséget – intenzív tanulással – nagyjából két-három év alatt lehet megszerezni, de az alapfokhoz is minimum háromnegyed év kell. A kínai bonyolultabb nyelv, így megtanulása több időt, energiát, kitartást igényel, mint például az angol nyelv. Legnehezebb az írásjegyek elsajátítása, a nyelv tanulását ugyanakkor könnyíti, hogy a tanulónak nem kell különféle ragozási táblázatokat magolnia, mivel a kínai úgynevezett izoláló nyelv, rendkívül csekély számú toldalékot alkalmaz.
A KNYI-ben magyar anyanyelvű tanárok segítik a kezdőket, és mivel járatosak a magyar oktatási rendszerben, ismerik, mire kell figyelni a kínai nyelvvel frissen ismeredő diákok esetében, könnyen át tudják segíteni a kezdeti nehézségeken a hallgatókat. Konfuciuszban angolul oktatnak, hiszen az ázsiai országból érkezett tanárok nem tudnak magyarul, viszont ott már megjelentek magyar nyelvű tankönyvek is. Egy kéthónapos, 32 órás kezdő kurzus itt 16, a haladó 26, a középhaladó 32 ezer forint, a KNYI-ben egy 48 órás tanfolyam 38 400 forint.
Czifrik Balázs számos sikersztorit tud felsorolni: az iskola tanítványai közül többen kiválóan teljesítettek a nemzetközi kínai versenyeken, és az egyik volt diákjuk ma a kínai fővárosban él, és egy pekingi tévénél vezet műsort.
Váradi Viki a FN24-nek elmondta, hogy két nyelv elsajátítása után, a külkereskedelmi főiskolán kezdett el kínait tanulni, majd egyéves pekingi ösztöndíjat nyert, s amikor onnan hazatért, beiratkozott a KNYI-be, hogy szinten tartsa, fejlessze a tudását. Az iskola képviseltében 2. helyezést ért el 2009-ben a – kint igen népszerű tévés műsorként futó – Hanyu Qiao (Chinese Bridge) Nemzetközi Kínai Nyelvi Versenyen, amely népszerűségében és nézettségében a Megasztárnak vagy a Csillag születiknek feleltethető meg. Ezt követően még egy évig Pekingben maradt, több tévéshow-ba hívták meg vendégként. Ma Pekingben él, és egy ottani televíziónál műsorvezető. „Sokkal nagyobb szeletét látja meg az ember a világnak Kínában, mintha csak Európában jár. Peking például egy igazi multikulturális hely, a világ és Kína minden tájáról járnak oda emberek. Nagyon sokféle kultúrával találkozom, és ez nagyon érdekes. Azt vettem észre, hogy ha valaki elég jól megtanulja a nyelvet, akkor belemélyed a kínai kultúrába is, és egyfajta hobbijává válik az ország.”
Néha hazalátogat, mint mondja, ha kint van Magyarország, ha itthon van, Kína hiányzik neki. Kérdésünkre megerősíti, hogy nem könnyű a nyelvet megtanulni, főleg a kezdeti időben igényel nagy kitartást. A külkeres kurzustársai nagy része például néhány hónap alatt lemorzsolódott, és a 12-es csapatból ma ő az egyetlen, aki használja a kínai nyelvet. A kezdeteknél nincs túl sok sikerélménye a tanulónak – emlékszik vissza.
A mandarinul tanulók száma évről évre nő a világban, a becslések szerint számuk idén már meghaladta a 40 milliót, szemben a 2005-ös 30 millióval. Az amerikai Modern Nyelvek Szövetségének statisztikái szerint 2009-ben több mint 60 ezer főiskolai és egyetemi diák iratkozott be valamilyen szintű kínai nyelvi kurzusra, miközben 1998-ban számuk még a 30 ezret sem érte el. A mandarint választók aránya az összlakossághoz viszonyítva Japánban és Dél-Koreában a legmagasabb, a kínai nyelv mindkét országban az angolt szorítja egyre inkább háttérbe.
Az 1,34 milliárd kínai lakos csaknem kétharmada, 850 millió fő mandarinul beszél, a Kínai Népköztársaság hivatalos nyelve a sztenderd kínai (putonghua), vagyis a pekingi dialektusra épülő mandarin, a külföldiek is ezt tanulják. A mandarinul beszélők száma 2011-ben mintegy 1,3 milliárd főt tett ki, ami a világ lakosságának csaknem egyötöde. A nyelvtanulás motivációját egyre gyakrabban az ország jelentette üzleti és kereskedelmi lehetőségek, a külföldi cégek áttelepülése és a kelet-ázsiai ország nyújtotta álláslehetőségek jelentik.
