Ikerdöngölő
Zajlik a jég a Dunán, a páncél még nem egybefüggő, de már többméteres tömböket is lehet látni a fővárosban. A hétvégén megtörténhet az, amire harminc éve nem volt példa: Magyarország legnagyobb folyója befagyhat. A jégtörők elindultak Bajára, mert az ország déli részén rosszabb a helyzet, mint a fővárosban.
A legnagyobb ilyen hajó, a Széchenyi. Általában Győrben állomásozik, péntek délben Budapesten törte a jeget, de szombaton már várhatóan Bács-Kiskun megyében lesz. Láng István, a jégtörési műveleteket végző Országos Műszaki Irányító Törzs vezetője elmondta: a szakemberek számítanak rá, hogy idén a Duna beáll, ezért is helyezték készültségbe a hajókat. A Széchenyi párja jelenleg Baján van, a jégtörést ugyanis csak kettesével biztonságos végezni . Ha az egyik hajó befagy, akkor ki kell menekíteni és ilyenkor kapóra jön a másik – magyarázza a törzsvezető.
A képre kattintva galéria nyílik!
Fotó: Kummer János
A Széchenyit egyébként nem arra tervezték, hogy sima jégpáncélt törjön. Vastag jégtorlaszokat is tud hatástalanítani. Nagy sebességgel nekifut a torlasznak, felsiklik rá és a rászerelt két úgynevezett ikerdöngölővel körkörös (excentrikus) mozgást végez, így sokszorozza meg a hajó súlyát és így töri meg a jeget.
Harminc
A Duna utoljára 30 éve fagyott be Magyarországon. 1984-85-öt előtt ’62-ben, korábban pedig ’56-ban. Érdekesség, hogy ez utóbbi esetben a jég akkora volt, hogy repülőgépekről ledobott bombákkal kellett felrobbantani – erre azóta sem volt példa, főleg azért, mert a módszer meglehetősen hatástalan. A egyik leghosszabb ideig tartó állójég közvetlenül a II. világháború után, 1946-47-ben volt a folyón Budapesten 83, Mohácsnál 61 napig.
Bár logikus is lehetne, de a Duna nem a víz tetejéről kezd befagyni, hanem a lassú folyású partmenti területeken illetve a folyó fenekén. Itt alakulnak ki a jégtáblák, melyek az állandó hideg hatására összefagynak, majd ez a hatalmas tömb egyszer csak megáll és megszületik az állójég. Ez veszélyes is lehet, mert egyfajta dugót okozhat, emiatt a vízállás több méterrel megemelkedhet, s így jeges árvizek is kialakulhatnak.
A képre kattintva megnézheti a budapesti jégzajlást!
Fotó: Kummer János
Mínusz 150
Az FN24 egyik korábbi cikkében részletesen elmagyaráztuk, hogy mi az a két feltétel, ami ahhoz kell, hogy a Duna befagyjon. Egyik az úgynevezett mínusz 150 fokos negatív hőösszeg – ez akkor jön létre, ha 10 napig -15 fok, vagy 15 napig -10 fok a napi átlaghőmérséklet. A másik előfeltétel, hogy a folyó főváros alatti szakaszán valahol megálljanak levonuló jégtáblák: ekkor épülhet fel elméletileg a jégtakaró, amely elérheti a budapesti mederszakaszt is. Erre pedig mindig komoly az esély, most különösképpen.
Mátyás és a Duna
A legendával ellentétben egyértelműen kijelenthető: Hunyadi Mátyást nem a Duna jegén választották királynak. Főleg azért, mert a királyválasztó nemesek nem a folyón tartották tanácskozásaikat. A királyválasztás maga a Budai várban volt, ami után a köznemesség, a bárók és a főpapok átmentek a város pesti oldalára, a Rákosmezőre. Ez 1458. január 24-én történt, azonban Mátyás királlyá választásáról már egy nappal korábban megállapodtak a pápai legátus jelenlétében. Tehát az nem igaz, hogy a Duna jegén választották királynak. Hogy ott koronázták volna meg? Ebben már van némi igazság. A nemesek ugyanis valóban átkeltek a Duna jegén, ahol valahol a vár alatt királynak kiáltották ki Mátyást, ám ez inkább csak egy megerősítő aktus volt. A pontos helyszínt a krónikások sem jegyezték fel, csak azt, hogy megtörtént. Az egyébként, hogy a Duna ennyire befagyjon, abban a korban igazán ritka esetnek számított.
Szavazásra buzdítunk
A Duna tehát harminc év után ismét befagyhat, ami ellen bár nem árt védekezni, szerkesztőségünk szerint sokfajtaképp lehetne hasznosítani egy szilárd folyót. Most olvasóinkhoz fordulunk, hogy megkérdezzük: Önök mihez kezdenének a befagyott Dunával. Válaszaikat szavazófalunkon várjuk.
