A Magyar Nemzet szerint valószínűleg bővül az új egyházi törvényben szereplő vallási közösségek listája, miután a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) illetékes bizottsága megvizsgálta a 32 felekezet kérelmét. A lap úgy tudja, egy tucattal több lesz az elismert egyház.
Az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága pénteken tárgyalja az új egyházügyi törvény módosítását. A lap szerint Pálinkás József MTA-elnök két levelet küldött a testület elnökének: az egyikben a javasolt egyházi lista, a másikban az ahhoz tartozó ajánlott kritériumok szerepelnek.
A Magyar Nemzet szerint az eddig elismert 14 egyházon kívül elismert vallási közösségek lehetnek „a jelentős nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező protestáns egyházak, a világvallások, mint például az iszlám, a buddhista és a hindu vallási közösség, illetve néhány jelentős történelmi egyház, mint például a koptok”.
A Népszava ugyanakkor arról ír, hogy valójában a módosítani szándékozott egyházügyi törvény alapján került az MTA-elnök tanácsadó testülete és a vallásügyi bizottság elé annak a 32 egyháznak a kérelme, amelyek kezdeményezték felekezetté nyilvánításukat. Tehát elvileg törvénymódosítás nélkül is egyházzá nyilváníthatja a felekezeteket az Országgyűlés.
Az ellentmondó hírek hátterében a lap szerint az állhat, hogy az MTA egyháztudományi vizsgálóbizottságának egyes tagjai – többek között azok az akadémikusok, akik nem egyházi szakterületen, hanem szilárdtest-fizikában és római jogban jártasak – vonakodtak egyértelmű döntést hozni a felekezetek elismeréséről.
Emiatt lehet szükséges bővíteni annak a törvényben nevesített 14 egyháznak a körét, amelyeket a jogszabály előzetes akadémiai és parlamenti vizsgálat nélkül elismert. A törvény alapján a többi vallási közösségnek az egyházi jogállásról a vallásügyi bizottság javaslata alapján a fideszes többségű Országgyűlés dönthet.
Ezt megerősítette a lapnak Nyakó István, az országgyűlési szakbizottság MSZP-s alelnöke, aki szerint abszolút érthető, hogy akadémikusok nem akarják adni a nevüket az egyházakról szóló döntéshez. A vallás definíciója ugyanis szakmailag is olyan ingoványos talaj, amelybe a politikának nem szabadna beavatkoznia.
A hvg.hu akadémiai körökből szintén úgy értesült, hogy az MTA bizottsága az ominózus szakvéleményben inkompetensnek nyilvánította magát és feloszlott. Ez sem biztos azonban, hiszen a tagokkal titoktartási szerződést írattak alá. Erre hivatkozva hárította el Máté-Tóth András, a szegedi egyetem vallástudományi tanszékének vezetője a lap érdeklődését.
Mint megírtuk, az állam által elismert felekezetek listájának bővítéséről legkésőbb február végéig mindenképpen döntést kell hozni. A még a nyár elején, az utolsó pillanatban fideszes módosításokkal átszabott, majd megszavazott egyházi törvényt az Alkotmánybíróság decemberben megsemmisítette, ám a parlament 2011 utolsó ülésén szinte ugyanazzal a tartalommal fogadta el a januárban hatályba lépett jogszabályt.
