Kinek a nászútja, kinek a 17 év utáni tengerentúli családegyesítése, kinek a 10. házassági évfordulóra betervezett párizsi álomútja, kinek pedig a negyedéves gyermekláthatása hiúsult meg a Malév leállása miatt. Ilyen és ehhez hasonló panaszáradat futott be a Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesülethez (KÖFE), miután felvállalta, hogy segíti a pórul járt utazókat.
Már folynak eljárások
Mióta felajánlották a segítségüket, összesen 1128 panasz futott be hozzájuk, amelyekből 979 belföldi, 149 pedig külföldi. Meglepő módon 100 felett van a bolgár panaszosok száma, őket a bolgár kormány irányította a fogyasztóvédelmi testülethez. A magánszemélyeken kívül sportszövetségek, iskolai csoportok, cégek, illetve kisebbségvédő szervezetek is fordultak hozzájuk, a KÖFE pedig igyekszik nemcsak begyűjteni a kárigényeket, hanem kezelni is.
Fotó: Kummer János
„Részletes felvilágosítást adunk az utasoknak arról, hogy milyen jogok illetik meg őket, valamint békéltető testületi eljárást is indítunk, több mint 200 fogyasztó esetében ez már meg is történt” – hangsúlyozta Eitmann Norbert KÖFE-elnök. Ha ezek nem vezetnek eredményre, akkor ott van még a bíróság. Az egyesület megkereste a Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM), a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot (NFM) és az Országgyűlés fogyasztóvédelmi bizottságát is. Eitmann elmondása szerint a fogyasztóknak joguk van a jegyár visszaigénylésére, a céljuk pedig a fogyasztók jogainak az érvényesítése. Sok utasban azonban felmerülhet, hogy úgysem kapja már vissza a jegyárat, a KÖFE-elnök azonban azzal „biztatta” őket: „Ha nem lenne esély az utasok kártalanítására, akkor most nem ülnénk itt.”
Betett a hazai turizmusnak
Molnár Gabriella, a MUISZ (Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége) elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a vásárolt jegyek visszatérítése a Malév feladata, az utazási irodák viszont átfoglalásokban tudnak segíteni. „Biztos lesznek olyanok, akik pórul járnak az ügyben, hiszen nem ismert a Malév fizetési képessége” – jelentette ki.
Ami az utazási csomagok keretében történt foglalásokat illeti, a MUISZ-elnök elmondása szerint a nagy charterező cégek már elkezdték az átfoglalásokat más légitársaságok járataira. Tehát a nyári utazásokra történt foglalások per pillanat nincsenek veszélyben, hiszen az utazási irodáknak is az az érdekük, hogy megoldódjon a járatok átszervezése a meghirdetett árakon. Ebből a szempontból pedig szerencsés, hogy év elején történt a leállás, nem pedig a nyári szezon kellős közepén – jegyezte meg a MUISZ-elnök.
A jogászok úgy vélik, a Malév-leállás vis maiornak minősül, ám ez csupán az utazási irodák és a légitársaságok közötti helyzetre vonatkoztatható (azaz visszatérítési kötelezettség ebben az esetben az utazási iroda részéről nem állhat fenn). A fogyasztók és az utasok felé azonban szó sincs vis majorról, hiszen a járattörlés nem viszonyul vis majornak. Ennek értelmében tehát feléjük mindenképpen fennáll a kártalanítási kötelezettség.
Már most biztos, hogy a hazai turizmusra is kihat a Malév-leállás. Egyrészt a megszűnt járatok miatt, másrészt a bizalomvesztés miatt pártolhatnak el a külföldi turisták Magyarországtól. „Nincs katasztrófahelyzet, ezt kell hangsúlyozni” – jelentette ki Molnár Gabriella. A magyar idegenforgalmon kívül a jelentősebb utazási irodákat (körülbelül 10-15 iroda) érte még valós kár.
Van esély az utasok kártalanítására
Fotó: Kummer János
Ha becsődöl, ki fizet?
Az e-mailen érkezett panaszáradatból az is kitűnik, hogy nincs egyértelmű tájékoztatás az ügyfeleknek. Erre Baranovszky György, a FEOSZ (Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége) ügyvezető elnöke azt a – napokban szárnyra kapott – téves információt hozta fel példának, miszerint a bankkártyás fizetők visszakaphatják a pénzüket. A bankkártyával fizető utazók közül – akiknek azonban elenyésző a száma a károsultak között – nem biztos, hogy mindenki visszakapja a pénzét, mert félő, hogy a bankok nem vállalnak felelősséget minden bajba jutottért.
Sőt arra is rámutatott, hogy 2 milliárd forint kevés lesz a bajba jutott Malév-utasok kártalanítására (ahogy a megszületett kormányrendeletben áll), főleg úgy, hogy még a kifizetések módjáról sincs megegyezés. A kormányrendelet értelmében ugyanis jelenleg 2 milliárd forint van félretéve az utasok kártalanítására (tehát nem a pénzvisszatérítésre!). Az összeg azok számára nyújt lehetőséget, akik a leállást követő 3 napra (T+3 nap) rendelkeztek jeggyel, és február 29-ig visszatértek volna Magyarországra. Mindenesetre még a fogyasztóvédők számára is sok a kérdőjel. „Jelenleg az sem tisztázott, hogy egy estleges tényleges csőd esetén mi a teendő” – jegyezte meg Baranovszky.
