A kiemelkedően magas képviselői bevételek esetén (polgármesteri poszt, bizottsági helyek, országgyűlési és fővárosi képviselőség egyszerre) akár háromszázezer forint pluszt is jelenthet az adóváltozás – írja a Népszabadság.
Az Országgyűlés 2010 novemberében fogadta el az egykulcsos rendszert: a Fidesz és a KDNP képviselői, valamint Molnár Oszkár és Ivády Gábor független képviselők támogatták; az MSZP, az LMP és a Jobbik ellene voksolt.
A lap körkérdése nyomán kiderült, hogy az LMP-s képviselők a párt közös kasszájába fizetik vissza az adóváltozás miatti növekményösszeget, de vizsgálják annak lehetőségét is, hogy egyszerűen a teljes nettó bér egy bizonyos százalékát, a szóban forgó növekményrésszel azonos összeget fizessenek be a kasszába.
Az MSZP szerint a kormány személyijövedelemadó-politikájának totális csődjét jelzi, hogy az átlagos keresetűek idén több mint tízszázaléknyival kevesebb pénzt visznek haza havonta, mint tavaly. Ezzel szemben Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője azt állítja, hogy a munkát és a családokat támogató arányos adórendszer nyomán tavaly a magyar emberek nettó fizetése átlagosan 8,9 százalékkal növekedett, a reálbér emelkedésének mértéke pedig 4,9 százalékos volt, miközben több tízezerrel dolgoztak többen, mint egy évvel korábban. A szocialistáknál nincs általános gyakorlat, mindenki egyénileg dönti el, hogy mire fordítja a pluszbevételt. Többségük közösségi célokra költi az extra pénzt, a borsodi képviselőik például átlagosan negyven-ötvenezer forint erejéig jótékonykodnak belőle.
A Jobbikban sincs testületi döntés a növekmény felhasználásáról, de a politikusok rendszeresen adakoznak fizetésükből. A Demokratikus Koalíció politikusai január elsejétől javadalmazásuk 15 százalékát pártműködési és jótékonysági célokra adják le.
A lap szerette volna megtudni a Fidesz álláspontját is az ügyben, de a kormánypárti frakció mindössze annyit közölt: csak a szezonnyitó frakcióülés után tudnak érdemben válaszolni a képviselői juttatásokra vonatkozó kérdésekre.
