Az új elnök – akinek színes alkotói munkásságában mind komolyzenei, mind könnyűzenei, mind kísérleti jellegú művek megtalálhatók, valamint dolgozott a televízióban és a rádióban is -, tavaly decemberben került az Artisjus vezetőségébe az egyesület tisztújító közgyűlésén. A szervezet jövőjét illetően elmondta, “folyamatos átalakulásban van a zeneipar, és benne az Artisjus is. Új utakra szeretnénk vinni az egyesületet, hogy katalizátorai lehessünk ezeknek a változásoknak”.
Mint az a jogvédők közleményében olvasható, Victor Máté fel akarja hívni a társadalom figyelmét az alkotók szerepére, és megőrizni a jogdíjak értékét, mivel az alkotókművészek nem kapnak bért, fizetésük a jogdíj.
Bródy János 12 év után köszön le az elnöki pozícióról, mint megjegyezte “nyugodt szívvel”, mivel Victor Máté “személyében az új irányokra nyitott, együttműködő személyt
köszönthetünk” – olvasható a közleményben.
Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület a zeneszerzők, szövegírók, zeneműkiadók és irodalmi szerzők egyesülete. Feladata, hogy az érintettek egyes szerzői jogait kezelje, így az alkotók jövedelemhez jussanak munkájuk után. Ezért jogdíjat szed mindazoktól, akik a művek nyilvános felhasználására vállalkoznak és felosztja, kifizeti azt az érintett szerzők között. Emellett az alkotók szolgálatában és érdekei védelmében más, kiegészítő feladatokat is ellát. Az Artisjus jogelődjét 1907-ben alapították a magyar zeneszerzők, szövegírók és zeneműkiadók. Ma közvetlen megbízással mintegy 9300 magyar szerző jogait kezeli, ezen kívül a hasonló külföldi szervezetekkel kötött szerződései alapján több millió zenei és irodalmi szerző jogkezelését végzi a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál bejegyzett közös jogkezelő szervezetként
