Avatóbeszédében Deutsch Tamás azt mondta: ha többször ennyi múzeumunk és kiállítóhelyünk lenne, akkor sem lenne elég, hogy minden jelentős hazai alkotó nevét egy intézmény viselje. A fideszes politikus emlékeztetett arra, hogy a Móra Ferenc nevét viselő szegedi múzeum az ország egyik legelismertebb intézménye, és méltatta Móra Ferenc írói munkásságát, akit szerinte gyermekkorunktól, már „ a betűvetéskor” megismerünk a Kincskereső kisködmön című ifjúsági regényén keresztül.
Az EP képviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy a mai pénzhiányos időkben még több figyelmet és forrást kell fordítani a kulturális értékekre, mert így tudjuk azokat európai örökséggé tenni, és ettől mi is gazdagabbak leszünk. Deutsch Tamás úgy vélte: a szegedi Móra Ferenc Múzeum egy olyan intézmény, amely európai értékeket képvisel. Fogas Ottó múzeumigazgató arról beszélt, hogy az elmúlt negyed században nem ment át ilyen változáson a szegedi múzeum, mint most. A megújult díszterem „ékszerdoboza” lett az intézménynek, amely most már méltó helyet ad számos világhírű remekműnek, többek közt Munkácsy alkotásainak.
Medgyesi Konstantin sajtóreferens a Szeged24 -nek elmondta: néhány százezer forintos önerőből a díszterem ablakait befalazták, így megnőtt a kiállítóterület. A falakat pedig meggy bordóra festették, így mostantól méltó környezetben várják a látogatókat állandó kiállításon a múzeum nagy értékű festményei. Összesen tizenhárom művet állítottak ki a felújított díszteremben. Az egyik falon kapott helyet Munkácsy Mihály legendás Honfoglalása, mellette a kép előtanulmányának szánt értékes szénvázlata valamint az ugyancsak híres Felszolgálólány című olajfestménye. Így mostantól három Munkácsy-alkotást láthat a közönség a szegedi múzeumban.
A múzeum tulajdonában lévő Honfoglalást 1892-93-ban készítette a festő a Parlamentbe szánt alkotás olajvázlataként. A hat méter széles és több mint két méter magas mű népi alakjait Munkácsy Csongrád megyei parasztemberekről mintázta. A festmény szénvázlatát pedig Munkácsy felesége ajándékozta a múzeumnak 1898-ban – mondta el Medgyesi Konstantin. Egy másik teljes falat foglal el Vágó Pál 1897 és 1902 között készített, Szeged, szebb lesz mint volt című hatalmas festménye, amely a szegedi nagy árvíznek állít emléket. A mű a háttérben a romba dőlt várost ábrázolja, az előtérben pedig az azt meglátogató akkori hírességeket, például I. Ferenc József királyt, Tisza Kálmán miniszterelnököt vagy az éppen jegyzetelő Mikszáth Kálmánt.
Rögtön az ajtóval szemben, központi helyet kapott Mednyánszky László Virágzó mandulafa című műve is, amely korábban a múzeum egy más helyiségében volt látható. Talán az egyik legérdekesebb és legkalandosabb utat bejárt mű a megújult díszteremben Giorgio Vasari Angyali üdvözlete, amely egy tehetős szegedi polgár család hagyatékából került 1925-ben a szegedi múzeum tulajdonába. A festmény a 16. században még a pápai magánkápolna falát díszítette, majd háromszáz évre nyoma veszett. Amikor a 19. században előkerült a Vatikánban, sokáig azt hitték: Raffaello műve. Ezután a festmény ismét eltűnt, és ismeretlen módon került a gazdag szegedi család, majd a Móra Ferenc Múzeum tulajdonába, ahol majd nyolcvan évig porosodott a pincében. Csak 2008-ban állapította meg róla Louis Waldman, egy világhírű szakértő, hogy az Angyali üdvözlet Vasari egyik festménye, aki Michelangelo tanítványa volt. Az akkori felfedezés szenzációnak számított és nagy sajtóvisszhangot kapott. Medgyesi Konstantin arról is tájékoztatta a Szeged24-et: nagy álmuk, hogy a jövőben a Vasari és a többi reneszánsz képnek egy önálló termet alakítsanak ki.
