Anatómus, antropológus, radiológus lesz jelen a vizsgálat indulásánál, rajtuk kívül fotós és dokumentumfilmes is közreműködik, ők a kutatás egész folyamatát megörökítik – mondta Kristóf Lilla Alida antropológus, a kutatás koordinátora az MTI-nek.
A mosonmagyaróvári Szent Gotthárd katolikus plébániatemplomban őrzött ereklyéket Habsburg Mária Krisztina főhercegnőnek és Albert Kázmér szász-tescheni hercegnek adományozta VI. Pius pápa jegyajándékként. Az adományról a pápai udvarban kísérőiratok készültek 1776-ban.
A “Habsburg-vonal” magyarázza a bécsi természettudományi múzeum kutatás iránti érdeklődését és az osztrák szakemberek vizsgálatba történő esetleges bekapcsolódását – mutatott rá a kutatás koordinátora.
Az ereklyék a kapucinus kolostortemplomból kerültek át a magyaróvári plébániatemplomba. A barokk templom alatt lévő kripta kedvezőtlen klímája erősen kikezdte mindkét csontereklye barokk ruházatát. A selyem- és bársonyszövetek megfakultak, a többszöri mozgatás miatt a csontok eredeti pozíciójukból elmozdultak. Az ereklyéket és a textíliákat penészgomba-fertőzés támadta meg, ezért vált sürgetővé az ereklyék megmentése.
A vasárnapi mintavétel laboratóriumi vizsgálati eredményének alapján döntenek a fertőtlenítés mikéntjéről és a további lépésekről. Kristóf Lilla Alida bízik abban, hogy a város hozzájárul a vizsgálatok finanszírozásához. A plébániatemplom karzatán ideiglenesen elhelyezett szakrális emlékek természettudományos és műszaki jellegű kutatása, majd restaurálása az ereklyék megóvását szolgálja – fűzte hozzá a szakember.
