A Frankfurter Allgemeine Zeitung német konzervatív lap azt írta: a magyar kormány “nem is annyira a Bizottságtól tart, hanem a pénzügyi piacoktól”, Brüsszel legerősebb ütőkártyája nem is a három eljárás, hanem “a súlyosan eladósodott országnak” nyújtandó hitelről szóló tárgyalások megkezdésének halogatása. Az a mód, ahogy a Európai Bizottság az ügyet kezeli, eddig nemigen hívott elő “önkritikát és megtörtséget” a magyar vezetésből.
A Financial Times Deutschland német üzleti lap szerint Magyarország hitegeti Európát. “Mindig ugyanaz a mintázat” mutatkozik meg: “Orbán az EU-val folytatott vitában enged bírálóinak, ugyanakkor ragaszkodik céljához, a magyar társadalom átalakításához.” A cikk a sajtószabadság, az igazságszolgáltatás és a jegybank függetlensége kapcsán kifejtette: Orbán “kompromisszumkészséget mutat, azt azonban nem árulja el, hogy konkrétan mit kíván tenni”, otthon pedig “más hangot üt meg” és “áldozatként mutatja be magát”.
A The Wall Street Journal című vezető amerikai üzleti napilap európai kiadásának (WSJE) írása szerint Orbán Viktor és José Manuel Barroso európai bizottsági elnök megnyilatkozásaiból az olvasható ki, hogy bár nem született végleges megállapodás a felek között, a politikai retorika tovább enyhült.
A WSJE egy másik írása annak kapcsán, hogy a monetáris tanács kedden változatlan szinten hagyta a jegybanki alapkamatot, olyan elemzőket idézett, akik szerint a monetáris tanács kormány által kinevezett tagjai vették át az irányítást; a négy kormány által kinevezett tag szavazhatott a jelenlegi kamatszint megtartására, az MNB elnöke és két alelnöke pedig a kamatemelésre.
A Le Soir című, baloldali liberális irányultságú brüsszeli lap beszámolt arról, hogy a túlzottdeficit-eljárás nyomán Magyarországot pénzügyi szankciók eshetősége fenyegeti az unió részéről. Az újság szerint “nehéz nem látni” azt, hogy a tagállamokat tömörítő Tanács fellépésének veszélye mögött “a magyar belpolitikai helyzet miatti elégedetlenség” húzódik meg.
A Polityka című lengyel baloldali közéleti hetilap a magyar kormányfőt mások mellett az osztrák Jörg Haiderhez, a francia Le Penhez, az olasz Berlusconihoz, a cseh Václav Klaushoz és a lengyel Jog és Igazságosság párt vezetőjéhez hasonlítja, mert szerinte “a populizmus és a nacionalizmus nem magyar szabvány”. A lap szerint ezeket a politikusokat “kizárólag a hatalom megszerzése és megtartása” érdekli, mert “képtelenek kompromisszumot és tartós szövetségeket kötni”.
