Magyarországon évente 1000-1200 méhnyakrákos betegséget diagnosztizálnak. Tavaly hazánkban több mint négyszáz, Európában 30 ezer nő halt meg a betegség miatt, amely a kontinensen a második leggyakoribb daganatos megbetegedés a 45 éven aluli nők körében.
A 12 éves Dobó Regina kapta az első védőoltást az Országos Onkológiai Intézetben rendezett sajtótájékoztatón. Bár kicsit izgult, amit a kíváncsiskodó kamerák hada csak fokozott, mégis szemrebbenés nélkül állta a sarat. Édesanyja, Dobóné Fekete Krisztina az FN24-nek elmondta, nagyon örül, hogy kislánya megkaphatta ingyen az oltást. Saját maguk nem tudták volna kifizetni a kilencvenezer (háromszor 30 ezer) forintos vakcinát. A háromgyermekes anyuka régóta szerette volna magának is beadatni a védőoltást, mert édesanyjánál hét éve diagnosztizáltak méhnyakrákot.
Fotó: MTI / Beliczay László
A nyugat-európai átlag négyszerese a Magyarországon élő rákbetegek száma – mondta az Országos Onkológiai Intézet főigazgató helyettese. Ottó Szabolcs szerint még mindig elenyésző azoknak a nőknek a száma, akik rendszeresen járnak szűrővizsgálatokra, optimális pedig az lenne, ha minden 12 éves kislányt kötelezően megkapná a védőoltást.
A VI. Európai Méhnyakrák-megelőzési Hét kampánynyitóján többen kiemelték, hogy állami szinten kellene összefogni ahhoz, hogy megfelelő áron legyen beszerezhető a védőoltás. (A mostani ingyenes oltást az tette lehetővé, hogy a GlaxoSmithKline Kft. 18 millió forintos védőoltás-adományt adott át a Magyar Ökumenikus Segélyszervezetnek.)
Méhnyakrák
A méhnyakrákot a humán papillomavírus (HPV) rákkeltő típusai okozzák. A HPV-fertőzés nagyon gyakori: a szexuális életet élő nők közel 80 százaléka megfertőződik a HPV-vel az élete során. A legtöbb HPV-fertőzés 12-18 hónap alatt megszűnik a szervezet immunvédekezése következtében. A tartós fertőzések azonban tünetmentesen, hosszú évek alatt méhnyakrák kialakulásához vezetnek. Nőgyógyászati szűrővizsgálattal lehetőség nyílik arra, hogy időben felismerjék a rákmegelőző állapotot és megakadályozható a méhnyakrák kialakulása. Egy korábban átvészelt HPV-fertőzés után nem alakul ki megfelelő védettség, ezért a nők életük során többször is megfertőződhetnek.
Védőoltás és szűrés
A méhnyakrák-megelőzés első lépése lehet a védőoltás beadása. Az oltóanyag megakadályozza a méhnyakrákot okozó HPV-fertőzés kialakulását. A teljes oltási sor három adagból áll. Az első és a harmadik adag között fél évnek kell eltelnie. A védőoltások receptkötelesek. A vakcina a bár a méhnyakrákok többségét képes kivédeni a ritka rákkeltő HPV típusok ellen nem nyújt védelmet, ezért oltás után is rendszeres szűrés javallott.
Tünetek
A tünetek rendszerint akkor jelennek meg, ha a rák beszűri a méhnyak izomállományát, és/vagy ráterjed a környező szövetekre is. A leggyakoribb tünet abnormális vérzés a menstruációs időszakok között, vagy közösülés után. Egy másik gyakori tünet a szokatlan hüvelyfolyás.
A 0-ás stádiumú méhnyakrák kezelésénél több sebészeti eljárás is alkalmazható, hogy eltávolítsák vagy elpusztítsák a rákos szöveteket. Az orvos hagyományos sebészeti úton egy kúp alakú szövetrészlet eltávolításával kimetszheti a beteg területet, ezt nevezik konizációnak. Az I-es stádiumú méhnyakrák kezelése sebészi, a méhet hasi műtét során távolítják el. A radikális sebészi megoldás esetében – amelyet a II-es stádiumnál alkalmaznak – a méhen kívül a méhnyakat, a hüvely felső részét és a medence nyirokcsomóit is eltávolítják. A méhnyakrák e stádiumait kezelhetik sugárterápiával is, de a fiatalabb nők számára a sebészeti megoldás jobb választás lehet, mert ebben az esetben megkímélik a petefészkeket, ami a hormonális egyensúly szempontjából fontos.
A III-as és IV-es stádiumú méhnyakrák esetében a sugár- és a kemoterápiát együtt alkalmazzák.
