Csak a szokásos semmitmondást tartalmazza a Fellegi Tamás németországi egyeztetéseiről a miniszter sajtóirodája által kiadott közlemény. A tájékoztató megfogalmazása szerint a nemzetközi szervezetekkel való tárgyalással megbízott politikus „az Európai Központi Bank elnökével a jegybanktörvény módosításáról, a Bundesbank elnökével és a szövetségi pénzügyminiszterrel pedig egyebek mellett a magyar gazdaság helyzetéről folytatott megbeszéléseket”.
“Az Európai Központi Bank elnöke, Mario Draghi áttekintette a jegybanktörvénnyel kapcsolatos korábban már beépített EKB-javaslatokat, illetve a hatályba lépett jogszabállyal összefüggő további észrevételeket is. A miniszter csütörtökön Ausztriában folytatja a tárgyalásokat.”
Fellegi miniszter múlt héten egyeztetett Washingtonban a Nemzetközi Valutaalap vezetőivel, és ahogy a Népszabadság fogalmazott, arról nem lehet beszélni, hogy közeledett volna a magyar kormány és a nemzetközi hitelnyújtók (Európai Unió, Nemzetközi Valutaalap) álláspontja a vitás kérdésekben.
A kabinet látszólag az idő fogságában van, nem ér rá sokat bíbelődni a válaszokkal, mert az adósság újrafinanszírozása egyre nehezebbé válik. Egyes vélekedés szerint a kormánynak nem muszáj a devizakötvény-piacról beszereznie a szükséges forrásokat a lejáró hitelek visszafizetésére, ez megoldható „házon belül” is.
Szóba jöhet a megmaradt nyugdíjvagyon (az is, ami már a kincstárban van meg az is, ami még a 102 ezer magán-nyugdíjpénztári tagnál), valamint a Mol-csomag is felhasználható. S nem is kell eladni a teljes pakettet, elég, ha egyfajta hitelfedezetként szolgál, vagyis átmeneti időre egy „baráti” befektetőnél parkol a csomag – mondják ilyen ügyekben járatos szakértők.
Időnként felröppen a pletyka, hogy Orbán távozása lenne az egyik feltétele a megállapodásnak, de ezt mértékadó körökben képtelenségnek tartják. Vagyis elsősorban a magyar kormánytól függ, hogy lesz-e – és mikor – szerződés a hitelről.
