Eddig tudjuk ezt tartani Fotók: Kummer János
Egy éve kezdődött a határon túli magyarok egyszerűsített honosítása. Hányan igényeltek eddig magyar állampolgárságot?
Minden szakértő azt mondta, hogy maximum 250, esetleg 300 ezer állampolgársági igényt lehet a ciklusban lebonyolítani. Én akkor azt az ígéretet tettem, hogy meg fogjuk csinálni a félmilliót és eddig tudjuk ezt tartani. 2011. január elsejéig 202 148 egyszerűsített honosítást adtak be, ezen belül 95 322 névmódosítási kérelem is volt. 140 ezer kérelmet már elbíráltunk, 103 ezren pedig már ténylegesen le is tették az esküt.
Ha azt nézzük, hogy körülbelül ötmillió határon túl élő magyarral szoktak számolni, a 200 ezer igényt nem tartja kevésnek?
Ha négy év alatt ötszázezren kérik az állampolgárságot, az a határon túli magyarság tíz százaléka. Ez nemzetközi összehasonlításban rendkívül magas szám.
Honnan érkezett a legtöbb igény?
Erdélyből és a Vajdaságból.
Szlovákia viszont kényes kérdés, egyre többeket fosztanak meg szlovák állampolgárságától, mert felveszik a magyart. Nem érzi a magyar kormányt felelősnek abban, hogy ezek az emberek ilyen nehéz helyzetbe kerültek? Ön szerint megfelelően tájékoztatták őket a következményekről?
A legszélesebb körű tájékoztatást adtuk. Ezektől az emberektől nem azért vették el a szlovák állampolgárságot, mert felvették a magyart, hanem azért, mert ezt ők bejelentették. A magyar állam miatt senki nem vesztette el a szlovák állampolgárságot.
Adják be a kérelmet!
A szlovák törvények szerint viszont be kell jelenteni egy másik állampolgárság felvételét. Azaz ön az ottani jogszabályok megszegésére biztatja a szlovákiai magyarokat?
Arra biztatjuk őket, hogy jöjjenek át Magyarországra és adják be a kérelmet bármelyik önkormányzatnál. Magyarország megadja nekik az állampolgárságot, és erről információt nem ad ki másik országnak. Aki így tesz, és nem köti a szlovák hatóságok orrára a magyar állampolgárságot, attól a szlovákot nem tudják elvenni.
Hány ember van Szlovákiában, aki „titokban” magyar állampolgár is?
Konkrét számot nem mondanék, de többezres nagyságrendről van szó.
Szlovákiában hamarosan választások lesznek, amelynek úgy tűnik, fő esélyese Robert Fico. Milyen változásra számíthatunk a két ország viszonyában?
Korábban két szocialista dominanciájú kormány – a Gyurcsány-, illetve a Fico-Slota-kormány – között romlott meg súlyosan a magyar-szlovák viszony. A két jobbközép, az Orbán- és a Radičova-kormány között nagyságrenddel jobb a helyzet. A Radičova-kormány egyedül azzal vádolható, hogy noha ígéretet tettek arra, hogy megszüntetik ezt az ellentörvényt, és ezt meg is kísérelték, néhány képviselő árulása miatt nem tudták betartani. Amennyiben Robert Fico alakíthat majd kormányt – meglátásom szerint biztosan a Slota féle fasisztoid párt nélkül – reálisnak tartom azt, hogy eredményes párbeszédet tudunk majd folytatni velük, hogy Szlovákia visszavonja majd ezt a törvényt. Ez ugyanis elsősorban Szlovákia érdeke.
Mennyiben?
Ez a bizonyos ellentörvény nemcsak a magyarokat érinti, hanem brutálisan sújtja azokat a szlovákokat is, akik most kapták meg az amerikai vagy épp az izraeli állampolgárságot. A szlovákok ebből csak úgy tudnak kibújni, ha visszavonják a törvényt.
Csak úgy tudnak kibújni, ha visszavonják
A magyar állampolgársággal januártól szavazati jog is jár. Ez viszont feszültséget okozhat az anyaországi és a határon túli magyarok között, főleg, hogy egy kutatás szerint akár a végeredményt is befolyásolhatják az ott leadott voksok.
Trianon és a Kádár-rendszer után erkölcsi kötelessége Magyarországnak megadni a magyar állampolgárságot azoknak, akik akaratukon kívül szakadtak el. Az állampolgárságból alkotmányosan következik a szavazati jog. Az az érvelés pedig logikailag nem tartható, hogy aki nem itt fizet adót, ne is szavazzon, ugyanis a magyar társadalom jelentős része egyáltalán nem fizet adót.
Most viszont a közhangulat könnyen a határon túliak ellen fordulhat, ha egy szoros választási küzdelemben épp az általuk eldöntött egy-két mandátum billenti át a mérleg nyelvét – feltehetően a jobboldal javára.
Ez elfogadhatatlan érvelés. Ők majd eldöntik, hogy hova voksolnak. A baloldalt senki nem akadályozta meg abban, hogy olyan gesztusokat tegyen a határon túli magyarságnak, hogy rájuk szavazzanak. Nem kellett volna határon túli magyarellenes politikát folytatni, például 2004. december 5-én. De az nem politikai érv, hogy azért ne adjunk nekik szavazati jogot, mert valószínűleg a jobbközepet támogatnák.
Ezek szerint nem azért adták meg a szavazati jogot, hogy ezzel a következő választáson újabb szavazatokat söpörjenek be?
Nem. Azért adtuk meg, mert mind erkölcsileg, mind alkotmányosan így természetes.
Ha alkotmányosan így természetes, akkor viszont miért csak listára szavazhatnak majd, egyéni képviselőkre pedig nem?
Azért nem voltam amellett, hogy két szavazata – a listán túl valamiféle határon túli választókerületi is – legyen a határon túli magyaroknak, mert az ország általános hangulatát figyelembe kell venni. Szerintem a listára való szavazásuk méltányos, konszenzusos megoldás, amely mindenkinek elfogadható. Másfelől nem tartom reálisan lebonyolíthatónak választókerületi alapon a határon túliak szavazását. Bár azt hozzáteszem, nem vagyok száz százalékig meggyőződve arról, hogy a szabályozás így nem alkotmányellenes.
Levélben történő szavazás.
Mit tesznek, ha az Alkotmánybíróság is kimondja ezt?
Nem vagyok ellene, hogy a határon túliaknak is két szavazata legyen.
Technikailag hogyan adhatnák majd le a szavazatot a határokon túl élők?
Én személy szerint a levélben történő szavazást támogatnám. Az Egyesült Államokban vagy Ausztráliában élőktől nem várható el, hogy akár több ezer kilométert utazzanak, hogy leadják a voksukat.
Hogyan kampányolhatnak majd a magyar pártok más országok területén?
A tömbmagyar területeket leszámítva nehezen tudom elképzelni, hogy a magyarországira emlékeztető kampány legyen. A mai világban az interneten keresztül a világ bármely részén élő magyarhoz el lehet jutni.
Az elmúlt hetekben egész Európa, sőt a világ Magyarország ellen fordult. Miért?
Számunkra semmiféle kettős mérce nem fogadható el. Amivel minket támadnak, a mögött semmiféle tényanyag nincsen. Ha mutatnak egyetlen olyan pontot bármelyik kifogásolt törvényben, amelyre ne lenne példa valamely másik EU-s országban, akkor készek vagyunk megfontolni a bírálatokat. Azok, amikkel támadnak minket, nagyrészt nincsenek is benne a törvények szövegében.
Akkor a kormány kommunikációja ennyire rossz, hogy az ellenérvek nem „mennek át”?
Elismerem, hogy a minket ért rágalmakkal kapcsolatos reakciók kommunikációján bőven van mit javítanunk. De azt hozzá kell tenni, hogy például a bankadó miatt nem azért támadnak minket, mert bizonyos pénzügyi körök a magyarországi veszteségeik miatt aggódnak, hanem attól ijedtek meg, hogy ha Magyarország ebben sikeres, a példa követőkre talál Európában, az pedig már óriási profitokat érintene. De azt is meg kell említeni, hogy a balliberális oldal olyan nemzetellenes magatartást tanúsít külföldön, lejáratják Magyarországot, amely más országban elképzelhetetlen lenne.
Szuverén ország vagyunk.
Magyarország tíz napot kapott arra, hogy az EU által kifogásolt jogszabályokon változtasson. Megkezdték már a munkát?
Én még egyetlen olyan kifogást sem láttam, amely alá lett volna támasztva azzal, hogy pontosan a törvény mely pontjának melyik részére alapozzák az állításukat, illetve melyik az a magyar törvény, amelyre ne lenne precedens más európai országban. Van, hogy olyan országbeli politikus támad minket, például az egyházügyi törvény kapcsán, ahol sokkal szigorúbb a szabályozás.
Most azonban Magyarországot kérték fel a módosításra, nem mást.
Erre azt mondom, hogy szuverén ország vagyunk, és nem tudjuk elfogadni a kettős mércét. De minden megalapozott állítást készek vagyunk megfontolni.
Ez azt jelenti, hogy ha például a jegybanktörvény önök szerint nem ütközik az európai értékekkel, akkor annak ellenére sem változtatnak rajta, hogy ez uniós eljárást, akár uniós pénzek elvonását is eredményezheti?
Az unió nem teheti meg azt, hogy tényszerűen nem dokumentált állításokra politikát építsen. Akkor léphet fel, ha szövegszerűen be tudja bizonyítani, hogy ellentétben áll bármelyik EU-s alapelvvel és egyetlen más tagországban sincs ilyen szabályozás. Eddig egyetlen ilyen pontot sem tudtak mutatni. Ha ezt bebizonyítják, készek vagyunk a szabály megváltoztatására. Én egy kompromisszumkész ember vagyok, nem kell presztízskérdést csinálni, ha az a nemzeti érdek, akkor rugalmasan kell kezelni a dolgokat.
Az egyházügyi törvény az egyik, amit sokan kifogásoltak, köztük Hillary Clinton is. Mit üzenne neki?
Magyarországon egyházi státus nélkül is legalább olyan szabadsága van bármely egyházi közösségnek, mint az Egyesült Államokban bármelyik egyháznak. Esetleg írhatna egy levelet Franciaországnak is, ahol minden egyház egyesületi formában működik, vagy Görögországnak, Romániának, ahol az ortodox egyház államegyház, vagy ugyanilyen alapon a Skandináv országoknak, vagy Angliának. Ráadásul a tények nem ismeretén alapul, hiszen senki sem mondta, hogy újabb egyházakat nem ismerünk majd el. Ez folyamatban is van.
Ekkora hülyeséget…
Felvetődött, hogy az Orbán-kormány az államcsődre játszik. Van ilyen terv?
Ekkora hülyeséget még nem hallottam. Ez a kormánynak és az országnak is tragikus lenne. Emberfeletti erőfeszítéseket tettünk, hogy elkerüljük az államcsődöt, miután kormányra kerültünk. A magyar gazdaság stabil, a deficitet kézben tudjuk tartani, így bízom benne, hogy jó megállapodást tudunk kötni az IMF-fel. Mi a nemzeti érdekeket fogjuk képviselni.
(Az interjú Fellegi Tamás és az IMF közti tárgyalás, illetve Schmitt Pál ügye előtt készült)
