Az unió által kifogásolt másik két törvénnyel kapcsolatban Orbán Viktor kifejtette: bírói ügyekben az EU-nak nincs kompetenciája, “ez magyar ügy”. A vitatott kérdéssel, a bírák nyugdíjkorhatárával összefüggésben megjegyezte, éppen az Európai Unió szereti az átlátható, világos, tiszta nyugdíjszabályokat. Magyarországon is az történt, hogy a köz alkalmazásában állók esetében az általános nyugdíjkorhatárhoz kell igazodni – magyarázta.
Az adatvédelmi biztos kérdéséről úgy vélekedett, hogy az “porszemnek tűnik a gépezetben”. Kifejtette: ősszel átszervezték az adatvédelmi biztos jogkörét és hivatalát, ám az akkor hivatalban lévő biztos úgy nyilatkozott, hogy ezzel nem ért egyet, és nem is kíván hivatalában maradni. “Ezért őt már nem is kértük föl, hanem egy új biztost neveztünk ki. Ezt kifogásolják. Ezt majd tisztázni fogjuk” – mondta.
A véleményét összegezve a kormányfő azt mondta, ha vannak olyan érvek, amelyek a jogszabályok megváltozatása mellett szólnak, akkor azokat megfontolják majd.
Az olyan esetleges uniós kérésekről szóló híreket, mint az új alaptörvény házasságra vonatkozó részének, vagy a jegybankvezetők esküszövegnek megváltoztatása, vagy a volt miniszterelnököt is érintő eljárás megszüntetése, Orbán Viktor nem kívánta kommentálni, azokat találgatásoknak minősítette.
A túlzottdeficit-eljárásról szólva a kormányfő azt mondta, az a múltra nézve indokolt, a jövőre nézve viszont nem. 2010-ben és 2011-ben gyorsan javult a költségvetési hiány – folytatta -, de “kétségkívül nem olyan intézkedésekkel, mint amilyet az Európai Bizottság szeretett volna, ők hagyományos megszorító intézkedéseket akartak”, ezt azonban az emberek nem bírták volna ki, ezért vezette be a kabinet a tehermegosztás elvét. 2013 januárjától azonban kivezetik az ezzel összefüggő intézkedéseket, és addig megszületnek az átalakítás nagy szerkezeti reformjai – jelezte, hozzátéve, hogy 20-21 uniós tagállamnak rosszabb a költségvetésihiány-mutatója, mint Magyarországé, és “ilyen körülmények között vicces” a Magyarország elleni túlzottdeficit-eljárás.
Arra a kérdésre, hogy az államcsőd lehetőségével foglalkozik-e, Orbán Viktor azt válaszolta, ez egy komolytalan dolog. Hozzátette, könnyű rémhíreket terjeszteni, de “ennek levét aztán mindig a magyarok isszák meg: (…) a külföldiek idehozzák a pénzüket, hogy az Európában ma legjobb üzletet jelentő magyar állampapírt megvásárolják. Közben beetetik a magyarokat az államcsődszöveggel, ők meg a pénzüket ahelyett, hogy egyébként – mint a külföldiek – itt, Magyarországon a legjobb befektetésbe tennék, elkezdik kivinni az országból”. Arra biztatta a magyar embereket, hogy higgyenek: ha egy angol, egy amerikai vagy egy német befektetőnek megéri magyar állampapírt vásárolni, akkor nekik is. Megismételte egyúttal, hogy szerinte egy “spekulációs szélhámosság rángatja” az európai valutákat.
Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter washingtoni tárgyalásaival kapcsolatban arra a kérdésre, hogy a főtárgyaló kapott-e konkrétabb kéréseket a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), mint ami a hírekben elhangzott, a kormányfő nemmel válaszolt, hozzátéve, “találgatások vannak”. Rámutatott, az IMF alapító levele azt mondja: azért hozták létre a valutaalapot, hogy segítse a társult államok gazdasági növekedését és pénzügyi egyensúlyát. “Tehát ez a legjobb intézmény a mi számunkra, hiszen Magyarországnak is a legnagyobb problémája a következő évben nem a pénzügyi egyensúlytalanság lesz (…), hanem a gazdasági növekedés” – mondta. Kiemelte, Magyarországnak éppen azért van szüksége IMF-hitelre, hogy ne a pénzügyi bizonytalanság kérdéseivel kelljen foglalkoznia, hanem a gazdaság növekedésre összpontosíthasson.
A miniszterelnök szerint az IMF-tárgyalások egyetlen kérdésről szólnak, arról, milyen gazdaságpolitika szükséges ahhoz, hogy a valutaalaptól felvett hitelt Magyarország vissza tudja fizetni. A valutaalapot az érdekli, hogy ha ad egy biztonsági hitelkeretet, amelyet esetleg a magyarok lehívnak, akkor olyan gazdaságpolitikája legyen Magyarországnak, hogy a hitelt vissza tudja fizetni – mondta. Ehhez alacsony költségvetési deficit és csökkenő államadósság kell, amelyek Magyarországon megvannak – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az elvárt tartós változások is érdekei az országnak.
“Csak olyan megállapodást képzelek el, amely a magyar gazdaság érdekét szolgálja, az IMF-nek sincs a magyar gazdaságtól elkülönült saját érdeke a tárgyaláson” – jelentette ki.
Megerősítette, arra számít, hogy 2012 két egymástól karakterében jól elkülöníthető félévből áll majd: lesz egy európai gazdaságpolitikai fordulat, és az első félévben Európa kezelni fogja az euróválságot, a második félévben pedig már mindenhol a gazdasági növekedés lesz a fő téma.
Az irányt, a célkitűzéseket tekintve az történik, aminek történnie kell, és bár nagy viták lesznek még, Magyarország jó irányban halad, és nem szabad feladnia saját céljait – zárta szavait Orbán Viktor.
