A magyar kormány külügyminisztere erről a hvg.hu kérdéseire válaszolva beszélt abban az interjúban, amely péntek este jelent meg a hírportálon. Martonyi János arra reagálva, hogy már lehet tudni az Európai Bizottság várhatóan megfogalmazandó három fő feltételéről, megjegyezte: nagyon pozitív, hogy a bizottság most már jogi keretek között fogalmazza meg kifogásait.
A döntés 17-én megtörténhet, és akkor dőlhet el az is, hogy esetleg indul-e kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen – mondta Martonyi János, hozzátéve: “lehet, hogy a hazai jog néhány eleme ellentétes a közösségi joggal, ilyenkor az EU ráveszi a tagállamokat arra, hogy változtassanak, vagy megindul az eljárás”. A történtekkel kapcsolatban a külügyi tárca vezetője azt is megemlítette, hogy jó néhány ilyen eljárás folyik már most is Magyarország ellen, és százszámra más uniós tagállamokkal szemben, így “az a kérdés, indul-e még újabb”.
Ezzel együtt a magyar kormány célja az, hogy akár már az eljárás megindulása előtt egyeztethessenek és változtathassanak – hangsúlyozta Martonyi, kiemelve: “az általános preferenciánk az, hogy lehetőleg ne várjuk be a bizottság döntését”.
Vannak információk
“Én is szeretném, hogy a lehető legtöbb esetben találjunk előzetes megoldást. De – bár vannak persze információink nekünk is, hogy a monetáris tanács kibővítése, az új alelnök, vagy Simor András (jegybankelnök) fizetése jöhet szóba – nem tudjuk még pontosan, mit fog mondani a Bizottság. Amikor tudni fogom, azonnal megpróbálom orvosolni a problémát” – jelentette ki a külügyi tárca vezetője.
A Magyarország ellen kilátásba helyezett intézkedések között szereplő túlzottdeficit-eljárás ügyére kitérve a miniszter úgy fogalmazott, hogy “nagyon-nagyon valószínűtlennek” tartja, hogy 2013. január 1-jével felfüggesszék a kohéziós alap kötelezettségvállalásait. “Vagyis nem a kifizetéseket, hanem a további vállalásokat” – tette hozzá, kifejtve: véleménye szerint annyi történt a bizottságban, hogy ez a túlzottdeficit-eljárás új szakaszba lép Magyarország esetében.
Mint megjegyezte, szerinte Olli Rehn gazdasági és pénzügyekért felelős biztos indoklása figyelemre méltó: a probléma az, hogy 2011-ben hiába ért el Magyarország 3,2 százalékos többletet, ennek jelentős része valóban egyszeri intézkedés volt (e nélkül egyébként 6 százalékra szökött volna fel a hiány). Idénre 3 százalék alatti deficitet jósol az EU is, igaz, ebből 0,9 százalékpontnyi még mindig egyszeri intézkedések hatása lesz – vagyis 4,2 százalékos strukturális egyenlegjavulás van a rendszerben.
“Ez nem kis dolog, az új uniós szerződés évi félszázalékos javulást vár el. Én azt hittem, ezért a 4,2 százalékért megveregetik a vállunkat. Az igazi fenntartás viszont, hogy az unió 3 helyett 3,25 százalékos hiányt vár 2013-ra – vagyis 0,25 százalékról beszélünk, a 4,2 százalékos javulással szemben, de mindegy, ezen nem érdemes nyilván harcolnunk, úgyis egy teljesen új rendszer lép életbe az éppen a magyar elnökség alatt elfogadott európai szemeszter keretében, amikor már minden uniós tagállam költségvetése egyeztetett rendben készül majd el” – mondta Martonyi János.
Márciusig van idő
Hozzátette: Magyarországnak márciusban kell bemutatni azokat a programokat, amelyek meggyőzik Olli Rehnt, hogy nem lesz több a hiány 2013-ban 3 százaléknál. “De mondom, ezt amúgy is meg kell tennünk – vagyis már csak ezért sem lesz felfüggesztve a kohéziós alap” – nyomatékosította szavait.
A magyar külügyminiszter azt is megjegyezte: igaz, az ország körül most “van egy nem túl kedvező politikai légkör”, de az is igaz, hogy “nyolc éve nagyobb a hiány az elvártnál, ez valóban idegesítő az unióban”.
Utalt viszont arra, hogy az Európai Bizottság “objektíven és tárgyszerűen igyekszik a dolgokat kezelni – mint történt ez tavaly a médiatörvény esetében is”.
