Az Országgyűlés múlt pénteken fogadta el az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról, valamint a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bűncselekmények üldözéséről szóló jogszabályt. A törvény alapján eljárások indulhatnak a pártállam nevében, érdekében vagy egyetértésével, az 1949. augusztus 20. és 1990. május 2. között elkövetett egyes bűncselekményekkel kapcsolatban. Ezek közé tartozik a szándékos emberölés, a szándékos súlyos testi sértés minősített esetei, a kényszervallatás, a jogellenes fogva tartás, a hűtlenség, a felségsértés, valamint az ezekkel kapcsolatos bűnpártolás – írja a Magyar Hírlap.
“A nemzetközi vagy belső jogi tényállások alapján bárki feljelentést tehet, akit ilyesfajta sérelem ért a diktatúrában. Azokban az esetekben azonban, ahol az ügyészségnek hivatalból tudomása van egy bűncselekményről, ott feljelentés nélkül is kötelessége, hogy elkezdjen vizsgálódni” – mondta a Magyar Hírlapnak Gellért Ádám nemzetközi jogász, a törvény nemzetközi jogi részének megszövegezője egy Biszku Bélával szembeni eljárás lehetséges forgatókönyvével kapcsolatban. A nemzetközi jogász azonban felhívta a figyelmet, hogy amennyiben nem a sértett tesz feljelentést, úgy a bejelentést nagyon körültekintően kell megfogalmazni, mert a nem sértett feljelentőnek a nyár óta nincs panasztételi joga a feljelentés elutasítása esetén.
“Az ügyek felderítését, a nyomozást nagyban nehezíteni fogja, hogy a tanúk nagy része már nem él. Azonban, ahogy a Képíró-perben vagy számtalan más nemzetközi bíróság előtti ügyben is bebizonyosodott, pusztán dokumentumok alapján is képes vádat emelni az ügyészség” – mondta Gellért Ádám.
Nemcsak azokkal szemben lehet azonban eljárást kezdeményezni, akik például államvédelmisként megvertek valakit, hanem olyan bírákkal, ügyészekkel vagy politikusokkal szemben is, akik jogtipró eljárásban működtek közre halálos ítéletek kiszabásában – tette hozzá a jogász, ezzel is hangsúlyozva, hogy a törvény számos lehetőséget megnyitott.
