Belföld

Kisebb parlament, egyfordulós választás

Megszűnik a magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetés, kétharmados törvény rögzíti az egykulcsos szja-t, extra védelem a családoknak. Kormánypárti szavazóhenger a T. Házban.

Kisebb parlament, új választási törvény

A parlamenti többség döntése nyomán a következő voksolás után már csak 199 tagú lesz az Országgyűlés. A mostani 176 egyéni választókerület helyett a jövőben 106 lesz, az országos listáról 93 mandátumot osztanak ki, a területi listák megszűnnek. Az egyfordulós választáson az a jelölt szerez mandátumot, aki a legtöbb érvényesen leadott szavazatot szerzi, függetlenül a megjelentek számától. Újdonság, hogy az egyéni választókerületben mandátumot nyerő jelölt után is jár majd töredékszavazat a győztes pártjának, az első és a második helyezett szavazatszáma közötti különbségnek megfelelő mennyiségű.

A jogszabály alapján listát az a párt állíthat, amely – legalább kilenc megyében és Budapesten – minimum 27 egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított. Ehhez választókerületenként ezer ajánlószelvényt kell gyűjteni.

A határon túli magyarok szavazati jogot kapnak, de a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok csak pártlistára szavazhatnak. A nemzetiségeknek kedvezményes mandátumszerzési lehetőségét biztosítottak, ha pedig ez nem sikerülne nekik, nemzetiségi szószólót küldhetnek a parlamentbe.

Kőbe vésett adószabályozás

Sarkalatos törvény rögzítette az egykulcsos személyi jövedelemadót. Az ország gazdasági stabilitásáról szóló jogszabályban lefektetett államadósság-csökkentési szabályt először a 2016-os költségvetés elkészítésénél kell alkalmazni, addig a tavaszi konvergencia-programban rögzített hiányszámok szerint kell tervezni a büdzsét.

Nyugdíj

Megszűnik a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetés azok esetében, akik fenntartották magánpénztári tagságukat. Az általuk fizetett tízszázalékos nyugdíjjárulék az állami nyugdíjkasszába kerül. Újra megnyitották ugyanakkor az állami pillérbe való átlépés lehetőségét a 102 ezer magánpénztártag előtt. Ők jövő év március végéig kezdeményezhetik visszalépésüket az állami nyugdíjrendszerbe. A tagdíj-kiegészítésként befizetett összeget, valamint a reálhozamukat felvehetik. Határoztak arról is, hogy a magánpénztárban maradók állami nyugdíjjogosultságot kapnak.

Már engedi a törvény az MNB és a PSZÁF összevonását

Az összevonásról sarkalatos törvény – az új jegybanktörvény, illetve a PSZÁF-törvény – rendelkezhetne. Az előbbi, zárószavazásra váró indítvány azonban nem tartalmaz ilyen rendelkezést. Az alkotmányügyi bizottság módosító javaslatát Orbán Viktor miniszterelnök korábban úgy kommentálta, hogy “nem ördögtől való”, de csak egy lehetőséget nyit meg, az összevonásról szóló kezdeményezés viszont nincs a parlament előtt.

Vigyázz a gyerekedre!

A Ház elfogadta a családok védelméről szóló törvényt. Ez kimondja, hogy a család alapja egy férfi és egy nő házassága, vagy egyenesági rokoni kapcsolat. A törvény rögzíti a szülők és gyermekek jogait és kötelezettségeit is. Eszerint a kiskorú gyermek szülője köteles gyermeke felügyeletéről külön jogszabályban foglaltak szerint gondoskodni, amikor a gyermek éjszaka közterületen, szórakozóhelyen tartózkodik. A felelősségteljes párkapcsolatról, családi életről szóló ismeretek az alap és középfokú oktatásban egyaránt megjelennek a jövőben.

Emelkedik a szabálysértési bírság plafonösszege

Méghozzá 300 ezer forinta, a legalacsonyabb összeg pedig 5 ezer forint lesz. Az elkövetőket már a helyszínen felelősségre vonhatják, valamint lehetséges lesz a meghallgatás nélküli határozathozatal, ha egyértelmű a tettenérés. Aki nem fizeti meg a pénzbírságot, az leülheti, de közérdekű munkával is megválthatja.

Szép új kitüntetések

A Magyar Szent István Rend, a Magyar Corvin-lánc, a Magyar Becsület Rend, valamint Magyar Érdemrend és Magyar Érdemkereszt kitüntetések alapításáról és újraalapításáról is döntöttek a honatyák. A köztársasági elnök a két angyallal mint pajzstartóval ellátott, a miniszterelnök a cserfaággal és olajággal övezett címer használatára is jogosult lesz. A törvény – amely a Kossuth- és Széchenyi-díjakat nem érinti – 2012. január 1-jén lép hatályba.

Új szelek a felsőoktatásban

Elfogadta az Országgyűlés az új felsőoktatási törvényt is. Eszerint magyar állami ösztöndíjjal, részösztöndíjjal, és önköltséges formában folytathatják a jövőben tanulmányaikat a felsőoktatási hallgatók. A törvény melléklete állami, egyházi és magán egyetemeket és főiskolákat rögzít. A jogszabály értelmében a kormány kiemelt felsőoktatási intézménnyé minősíthet egyes intézményeket. A magyar állami ösztöndíjjal támogatott hallgató képzésének teljes költségét, a részösztöndíjjal támogatott hallgató képzési költségének felét az állam, az önköltséges képzés költségeit a hallgató viseli. A felvételre jelentkező egy eljárásban legfeljebb öt jelentkezést nyújthat be. Lényeges elem, hogy a hallgatói jogviszony megszűnését követő ötödik év eltelte után nem tehető záróvizsga.

A jogszabályt a képviselők 243 igen szavazattal, 37 nem ellenében hagyták jóvá. Az előterjesztésre a Jobbik-frakció mellett nemet mondott Pokorni Zoltán, a parlament oktatási bizottságának fideszes elnöke, illetve frakciótársa, Lasztovicza Jenő is.

 

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik