December közepére elnéptelenedett a Borgiák díszlete. Jeremy Irons és François Arnaud már rég elhagyta Budapestet, mostanra a stáb utolsó tagjai is elszállingóztak a Korda Stúdióból. A díszlet azonban maradt. Mi lesz ezzel az óriási középkori várossal?
A város azzal a céllal épült, hogy tartós díszletként állva maradjon, és ahogy haladunk a sorozatban, minden évben bővüljön. Idén körülbelül 6 ezer négyzetméterrel lett nagyobb, így már több mint 15 ezer négyzetméteres. Mindenképpen meg akarjuk tartani. A filmes szakma azonban nagyon érzékeny: amíg az első lepel nem kerül le a filmről, azaz amíg nem mutatják be, addig jellemzően minden produkció azt akarja, hogy a díszlet is maradjon titokban. Tehát csak akkor tudjuk a nagyközönség előtt is megnyitni a helyszínt, amikor elindul a Borgiák második évada. Azonban ez sem tart majd sokáig, mivel a Borgiákkal, azaz a Showtime-mal négyéves opciós szerződést kötöttünk, és arra számítunk, hogy jövőre és az azutáni évben is visszajönnek. Tehát, ha a forgatás folytatódik, akkor várhatóan ismét új díszletelemeket építenek a mostani helyszínre, így azt újra el kell zárnunk a látogatók elöl.
Fotók: Kummer János
Akkor pedig ismét be kell érnünk New Yorkkal.
A Korda Stúdiónak jelentős mértékű backlotja, azaz kültéri forgatási helyszíne van: a tavaly elkezdett reneszánsz/középkori város mellett ott van a Hellboy II-höz készült New York utca, amit bárki, bármikor megnézhet. Ez ugye speciálisan egy filmhez készült, kicsit el is használódott már. A reneszánsz díszlet azonban tudatosan úgy épült, hogy ha lehet, még 20-30 év múlva is állva maradjon. Míg egyébként a Hellboy II díszletét még külhoni munkások, a középkori várost már főként magyarok építették. A 3-4 évvel ezelőtt nálunk járt nemzetközi produkciók jellemzően saját stábot hoztak még építész szinten is. Mára azonban, ha idehozunk egy nemzetközi produkciót, akkor abban a művészeti részleget nem számítva, a díszletkivitelező társaság 90 százaléka magyar.
Jól hangzik. Mi okozta a változást?
A filmipar bizalomfüggvényű rendszer. Tehát, ha elhiszik valakiről, hogy képes valamire, akkor kap megbízást. Ha nem hiszik el, akkor nem. A magyar szakemberek mára hitelesek lettek, a külföldi filmes cégek bíznak a munkájukban – ezért is lett nagyobb arányú a részvételünk a nemzetközi produkciókban.
Mondhatjuk tehát, hogy a magyarok kiépítették a bizalmat a hollywoodi filmesek körében?
Igen. Hitelesek vagyunk.
“Csaknem egész évben telt házzal futottunk”
Ebben az évben két nagy produkció forgott a stúdióban: a Borgiák második évada és a Katedrális kvázi folytatása, a World Without End (Az idők végezetéig). Jövőre megtelik a Korda?
Reméljük. Számítunk rá, hogy 2012-ben visszajönnek a Borgiák. Az opciós joguk ugye nem kötelem, arról márciusban kell dönteniük. Rajtuk kívül három produkció van, akikkel érdemben tárgyalunk, de egyelőre ennél többet erről nem tudok mondani. Örülnénk, ha mindegyiket be tudnánk fogadni, de nagyon sokat kell sakkoznunk az idővel. Az biztos: amennyiben a Borgián kívül legalább még egy produkcióval leszerződünk, akkor 70 százalék fölött lesz a stúdió kihasználtsága. Ezzel már elégedettek lehetünk, ugyanis ez ebben az iparágban nagyon magas szám, gyakorlatilag teljes kihasználtságot jelent.
És mi a helyzet az idei kihasználtsággal? Elégedett?
A kapacitáskihasználás tekintetében igen, hisz csaknem egész évben telt házzal futottunk. 2009-ben azonban, mivel nem volt elegendő produkció a magyar stúdiókapacitásra és emiatt túlkínálat keletkezett, még akkor le kellett szorítani az árainkat. A filmpiacon azonban durván ide-oda mozgatni az árakat nem lehet, tehát nagyjából maradtak ezek a leszorított számok. A tekintetben tehát, hogy milyen árakon adtuk bérbe a stúdiót, azt mondom, lehetett volna jobban is.
Meglehetősen sok filmstúdió van már Magyarországon. Nem hátráltatják egymást az új munkák megszerzésében?
Ha Los Angeleshez hasonlítjuk, akkor ahhoz képest Magyarország stúdiókapacitása sehol nincs. Kisebb, 4 ezer négyzetméteres stúdiókapacitása van a Mafilm műtermeinek, a pomázi Stern és az Astra Stúdiónak. Ezeken kívül két nagy magyar stúdiókomplexum van: a Raleigh 13 ezer és a Korda 15 ezer négyzetméter stúdiókapacitással. Van olyan amerikai szuperprodukció, amely számára ez az összes hely se lenne elég. Ilyen értelemben tehát relatív, hogy hány stúdiónk van. A nemzetközi produkcióknak viszont számít. Stúdiókapacitás nélkül ugyanis főleg azok a filmek jönnének hozzánk, melyek külső helyszíneken forgatnak. A külsőben forgatás azonban drága: az időjárás miatt ugyanis sokat csúszhat a munka, ez pedig kiszolgáltatottá teszi a filmeseket. A műteremben ezzel szemben bármikor eldönthető, hogy felhő legyen az égen vagy szikrázó napsütés, tehát, ha kint elromlik az idő, akkor is tudnak dolgozni.
“Egy jó filmtámogatási rendszerrel talán még azt is elérhetnénk,
hogy a magyar GDP egy százalékát a filmipar adja'”
A válság miatt nem jön kevesebb produkció?
A filmipart jobban befolyásolta például az amerikai forgatókönyvírók sztrájkja vagy a színészsztrájk, mint a válság. Ez egy nagyon gyorsan forgó iparág: míg egy vállalat élete 20, egy film komplett élete legfeljebb 3-4 év. A válság nyilván hatással van a filmiparra is, hiszen a források nehezebben hozzáférhetők, de nem ez a fő befolyásoló tényező. Jó is így, hiszen a filmiparnak sok haszna van. A munkanélküliséget például nagyon gyorsan lehet vele kezelni, mivel nagy a felszívóhatása. Egy Borgia-produkció például közvetlenül akár 1200 embert foglalkoztat, közvetetten pedig még sokkal többet – egy ekkora sorozat akár 3-4 ezer embernek is adhat munkát. A filmipar – főleg Magyarországon – egy fellendülőben lévő iparág, aminek a jövője nagyban múlik az adott kormányzati lépésektől.
Az adótámogatásra gondol?
Igen. A jelenlegi filmtörvény 2012-ig van életben. Ha a magyar kormány úgy gondolja, hogy a filmipar az ország számára hasznos, akkor el kell kezdeni mielőbb meghosszabbítani és jóváhagyatni az uniónál. Óriási versenyhátrány lenne, ha holnaptól nem lenne adótámogatás a filmiparra. Hiába hívjuk ugyanis támogatásnak, ez nemcsak a filmesek, hanem az egész ország számára hasznos. Nagy biztonsággal mondható, hogy a magyar állam által a filmiparra adott minden egyes forint, a kormányzat számára kettő és fél forintot biztosan hoz. Ez egy nagyon jelentős megtérülés – Magyarország esetében különösen, hisz egyértelműen a külföldi tőke beáramlását segíti. Egy jó filmtámogatási rendszerrel talán még azt is elérhetnénk, hogy a magyar GDP egy százalékát a filmipar adja. A közvetlen hasznok között a filmiparnak közvetett haszna is van. Vegyük például az országimázst. Prága ma azért jobb turisztikai célpont, mint Budapest, mert az elmúlt időszakban nagyon sok produkció készült ott. A turisták pedig kíváncsiak arra az országra, ahol kedvenc filmjük készült. Ez egy olyan imázsnövelő eszköz, mellyel szimpla reklámkampányok nehezen tudnak versenyezni. Ha egy országnak fejlett filmipara van, akkor igenis keletkeznek olyan a forgatókönyvek, amelyek eredeti helyszínként használják. Amint pedig Magyarország eredeti helyszínként bekerül, mondjuk egy Mission Impossible szintű filmbe, amit több százmillió ember megnéz, annak nagyon komoly hatása lesz a turizmusra.
Erre van esély?
Igen, egyre több ilyen produkció születik. A lehetőség nyitott.
Mi a helyzet a magyar filmekkel?
Mondhatnám, hogy ez nem a mi érdekszféránk, de ez nem teljesen igaz. Fontos, hogy legyen egy jó hazai filmkultúra, amiben tud tanulni a szakembergárda. Nyilván a filmeseinknek is köszönhető, hogy Magyarország piaca lett a nemzetközi produkcióknak: az, hogy vannak neves rendezőink, operatőreink, sokat nyom a latba. Ők is segítenek abban, hogy Magyarország, mint filmgyártóbázis megjelenik a világtérképen.
”…az a feladatunk, hogy megnyugtassuk a piacot”
Gondolom, nem vagyunk egyedül a régióban, akik szeretnék magukhoz vonzani a hollywoodi produkciókat. Kik a fő versenytársak?
Ez filmkategórián múlik. Legnagyobb versenytársunk Csehország. Emellett persze versenytársunk Románia is, de oda inkább a kisköltségvetésű filmek mennek, míg hozzánk és a csehekhez inkább a közepesek. Fontos tudni, hogy mikor nálunk bevezették a filmtámogatási rendszert, és erre a csehek nem léptek semmit, akkor nagyon durván visszaesett a filmiparuk. Mára azonban visszatért a verseny, hisz már ott is létrehoztak egy a mienkhez hasonló rendszert. Van azonban egy óriási különbség a csehországi támogatás és a magyar között. A cseheknél költségvetési tétel a támogatás, azaz felülről korlátos. Ezt a keretet pedig nagyjából másfél nagyprodukció lefedi. Emiatt sok nemzetközi filmes kockázatosnak tartja Csehországot – a nagy stúdiók, például a Paramount vagy a Warner, elkerülik őket. Nálunk nem korlátos a filmtámogatás, azonban rendezni kell a helyzetet. Tavaly ugyanis hasonló módszerrel bekerült a kalapba a kultúratámogatás, idén pedig a sport – a piac pedig aggódni kezdett, hogy lesz-e annyi társasági adó, amely elég ennek a sok területnek a finanszírozására. Nekünk pedig az a feladatunk, hogy megnyugtassuk a piacot.
A hazai filmtámogatási törvény lehetőséget ad Magyarországon készülő filmeket támogató társaságoknak és a filmgyártóknak, hogy a gyártási költségeik 20 százalékát visszaigényeljék. Ehhez hasonlóan 2011-től a sportot is támogatja a kormányzat, ez pedig bizonytalanságot okoz a filmpiaci szereplőknél, ugyanis mindegyik ágazatot a társasági adóból finanszírozzák.
A Korda Stúdió szerint a sporttámogatás és a filmipar dinamikus növekedése együtt veszélybe sodorhatja az eddig elért eredményeket. Úgy vélik, ha lesz akárcsak egy olyan produkció is, mely súlyos késéssel kapja meg a közvetett adótámogatást, az a teljes magyar filmiparág összeomlását okozhatja.
Hazánk mellett egyébként több ország is támogatja a filmgyártást. A kedvezmény mértéke általában 20 százalék, de New York államban például 30 százalékos a helyi támogatás. A listához a Hollywoodnak helyet adó Kalifornia is csatlakozik, mely állam bár a globális filmgyártás otthona, mégis szükségesnek látta a kedvezmény bevezetését.
