Molnár Anita, a Szegedi Fűszerpaprika Konzorcium vezetője elmondta, a hazai termőterület a néhány évtizeddel ezelőtti töredékére, a becslések szerint 1200 hektárra esett vissza, ebből mintegy 500 hektár található a szegedi tájkörzetben. A hazai fogyasztás kétharmadát adja az import, amellyel csak akkor lehet felvenni a versenyt, ha a magyar termelők a legmagasabb minőségi igényeknek megfelelő terméket tudják előállítani – hangsúlyozta a szakember.
A szegedi paprika és szegedi fűszerpaprika őrlemény 2010 őszén kapta meg az oltalom alatt álló eredet megjelölést. Az ezt tanúsító emblémát és nevet azok használhatják, akik a termékleírásnak megfelelően, a 19 szegedi paprika fajta valamelyikét termesztik fémzárolt vetőmag felhasználásával, a szegedi tájkörzetbe tartozó 88 település valamelyikén, és a termés szárítását, őrlését és csomagolását is itt végzik – tudatta Molnár Anita.
A konzorcium nyilvántartása szerint jelenleg mintegy 35 hektáron folyik eredetvédelem alatt álló paprika termesztése.
A szakember attól, hogy a beszerzők és a fogyasztók megismerik a magas minőségű terméket, a bizalom erősödését és végső soron a termőterület növekedését várja.
Somogyi György paprikanemesítő elmondta, a gazdálkodók körében egyre népszerűbbé válnak a fólia alatt termeszthető fűszerpaprika fajták. A magas festéktartalmú fajták egyaránt léteznek csípős és nem csípős változatban is. A decemberben elvetett magokból kikelő palánták már februárban ültethetők és az első termés májusban szüretelhető. Ennek előnye, hogy a feldolgozás legköltségesebb része, a szárítás a legmelegebb nyári hónapokra esik, így jelentős energia-megtakarítás érhető el – tudatta a szakember.
A betakarítási időszak a fóliás fűszerpaprika esetében akár november végéig, december elejéig is tarthat, ezzel az egy négyzetméteren előállított fűszerpaprika őrlemény mennyisége az egy-két kilogrammról akár három kilogrammra növelhető – tette hozzá Somogyi György.
