Az allergiában szenvedők gyakran a szobába menekülnek a pollentámadás elől, de akár rosszabbul is járhatnak, mint ha a szabadban maradnak.
Egy friss francia kutatás szerint a beltéri levegő 5-10-szer szennyezettebb lehet, mint a kinti. Más adatok szerint a különbség akár százszoros is lehet. Ha meggondoljuk, hogy életünk javát zárt térben töltjük, nem árt odafigyelni. De van megoldás!
Lesből támadnak a spórák
A rejtett penész a legalattomosabb, hiszen nem is tudjuk, hogy jelen van, és veszélyben vagyunk. Ez lehet olyan helyeken, ahol nem vesszük észre – szekrény mögött, szigetelésben, rejtett üregben, korábbi tapétarétegek között, tapéta alatt, gipszkarton falakban, a padló alatt, a lambéria, falvédő, beépített bútor, hangszigetelés mögött. Vannak fehérek, mint a fal színe, gyakran egyszerűen túl kicsik ahhoz, hogy szabad szemmel láthatók legyenek. Ez utóbbiak a párás helyiségekben – fürdőszobában, konyhában – alakulnak ki úgy, hogy a házi por szemcséin, hajszálakon hoznak létre telepeket. A penészgombák már 5-6 nap elteltével spórákat termelnek, és rövidesen az egész helyiséget elárasztják. Legfeljebb csak hetekkel később lehet észrevenni a penésztelepet, az allergiás tüneteket viszont már jóval korábban.
A penészgombák ráadásul kitűnő életteret biztosítanak a poratkáknak: azok fogyasztják, valamint elterjesztik a gombákat, olyan helyekre is, ahová azok maguktól nem jutnának el a levegőáramlás hiánya miatt, például a sarkokba, a szekrénysor mögé.
Az aerobiológus szerint nehéz szakértői vizsgálat nélkül felderíteni ezt a veszélyforrást, pedig nagyon nagy jelentősége lehet egészségünk szempontjából. Magyar Donát kollégáival rendszeresen végez ilyen vizsgálatokat lakásokban, irodákban. A Hír24-nek azt mondta, a penészesedés általános mutatója annak, hogy egy lakásban probléma van a levegővel. Nem is annyira a penészgombák okozta betegségek súlyosak, bár ilyenek is vannak, hanem úgynevezett érzékenyítő hatásuk van, tehát fogékonnyá tesznek más allergénekre is. Akik penészes lakásban élnek, gyakrabban lesznek pollenallergiásak.
Természetesen kintről, szellőztetéskor is bekerülhetnek allergén anyagok a szobába, de bent is találunk még jócskán ellenséget. Az épületanyagokból, bútorokból, szőnyegekből, linóleumból, festékekből és tapétaragasztókból áradó szerves molekulák (formaldehid, benzol stb.) is rengeteg veszélyt rejtenek.
Beteg épületek
Allergének mindenféle helyiségben előfordulhatnak, ám minden épülettípusnak megvannak a sajátos veszélyforrásai. Egy, a Nemzeti Egészségügyi Akcióprogram keretében végzett korábbi kutatásban a házipor-mintákból kitenyésztett penészgomba-telepek legszennyezettebb mintái panelépítésű lakásból származtak. Az új építésű lakásokban az egyik legnagyobb probléma a rossz vagy rosszul elvégzett szigetelés, a szellőzés hiánya, valamint a szellőzőberendezések elszennyeződése.
Az elöregedett bérházakban a lyukas ereszcsatornák javítása, a vízszivárgások felszámolása, szellőzőrendszer beállítása és a belső udvarról bejuttatott levegő megfelelő tisztítása tüntetheti el a nedvesedés okozta penészt. De nemcsak a régi bérházakban, hanem akár a luxusvillákban is előfordul nedvesedés, penészedés- télikertben, uszodában, szaunában vagy a hűtött falakon (ekkor korábban nem tapasztalt jelenségek jönnek létre, mint a nyáron bepenészedő mennyezet).
Komoly légszennyezés lehet azokban az irodaházakban is, ahol nem lehet ablakot nyitni, helyette légkezelő gépek, szellőző-berendezések adnak levegőt. Ha a gépek rosszul működnek, vagy elmarad a tisztítás, a fertőtlenítés, a szűrőcsere, azonnal érezhetik az ott dolgozók a tüneteket.
Az irodákkal kapcsolatban gyakran emlegetik a „beteg épület szindrómát”, amikor a beltéri szennyezőanyagok egyike sem éri el az előírt egészségügyi határértéket, de hatásuk összeadódva mégis kellemetlen tüneteket (nyálkahártya és bőr irritációt, fejfájást, neuropszichiátriai zavarokat, asztma jellegű tüneteket) idéz elő egy bizonyos, a helyiségben eltöltött idő után, melyek távozáskor hamarosan eltűnnek.
Kötelező a szellőztetés és a vizes felmosás
Ha eltávolítjuk az allergént, eltűnik a tünet. Meg kell tehát találni, mitől fújjuk az orrunkat, mitől tüsszögünk, vagy fáj a fejünk a zárt helyiségben. Ha ezt tudjuk, megoldhatjuk a problémát!
Amikor a poratka, a penészgomba és a nedvesség összefog, nagyon nehezen megbontható folyamat indul el. Ezt nem lehet egyszerű porszívózással megakadályozni. A penészedésgátlók ész nélküli használata is csak tetézheti a bajt, ha a nedvesedés okát nem tárjuk fel és nem szüntetjük meg. Komplex aerobiológiai vizsgálattal leleplezhető a bűnös, felmérhető az egészségügyi kockázat. Konkrét javaslatot adnak a szakemberek az épület meggyógyítására, és az orvosoknak sem kell a kezeléskor végigpróbálni több száz lehetséges allergént.
A megoldáshoz sokszor elég az életmódbeli, lakberendezési változtatás, máskor komolyabb beruházás szükséges: szellőztetési technológiák beépítése, szigetelés stb. Az biztos, hogy a legelső lépés az alapos szellőztetetés, ami kiviszi a nedves, nehéz levegőt és a CO2-t is. A száraz porszívózás mellett nem szabad elhagyni a vizes felmosást, szőnyegtisztítást sem.
Különösen fontos ez ott, ahol érzékeny betegek, vagy kisbabák vannak. Nem biztos, hogy ott lesz a legjobb helyen a gyerekszoba, ahová mi elképzeltük. Szakember segítségével megkereshetjük a lakás legegészségesebb pontját, hogy megelőzzük a későbbi súlyos, és drága tüneti kezelést kívánó allergiás betegségeket, asztmát.
Lakás- vagy házvásárlás esetén sem kidobott pénz néhány tízezer forintért megvizsgáltatni a beltéri levegőt, hiszen rejtett problémákat tárhatunk fel. Például egy régebbi beázás okozta penészedés után a penészgombák elpusztultak ugyan, a falat újrafestik, de az allergén penészspórák évekig kínozhatnak még.
