Miközben a “kormánypártok népszerűsége a kedvezőtlen gazdasági folyamatok közepette is biztosítja a kétharmados előnyüket”, az ellenzéki pártok szavazói bázisa továbbra is bizonytalan – derül ki a Nézőpont Intézet elemzéséből.
Ha most vasárnap lennének a választások, akkor a leadott voksok 58 százalékát a Fidesz-KDNP szerezhetné meg, míg a Jobbik 19 százalékkal második helyezést érhetne el – tették hozzá, megjegyezve, hogy a Jobbik a második helyezését a leginkább a szétforgácsolt baloldalnak köszönheti.
Kitértek arra: a Demokratikus Koalíció kiválásának egyértelmű vesztese az MSZP, mivel a pártszakadás után készített közvélemény-kutatás során – az MSZP előzőleg mért 17 százalékos támogatottsága helyett – a választópolgárok 10 százaléka vallotta magát a szocialista párt, 2 százaléka pedig a “Gyurcsány-párt” szimpatizánsának.
“A volt miniszterelnök ugyan sikerként könyvelheti el, hogy alig pár nappal az új politikai formáció életre hívása után kimutatható a DK támogatottsága, de látható, hogy korábbi hívei nem mind tartottak vele” – fűzték hozzá.
Mint írták, az LMP továbbra is a parlamenti bejutási küszöb szélén “táncol”; a választásra jogosultak körében 3 százalékos, a választási részvételét biztosra ígérő szavazók körében pedig 5 százalékos támogatottságra számíthat.
A kormány megítélésével kapcsolatban a Nézőpont Intézet azt közölte: a magyarok többsége a forint elmúlt napokban tapasztalt gyengülését az egész eurózónát fenyegető görög válság számlájára írja (53 százalék). Az MSZP és a Fidesz táborának 61-61 százaléka, az LMP-szimpatizánsok 49 százaléka, az euroszkeptikus Jobbik szimpatizánsainak pedig a 47 százaléka teszi felelőssé azért a déli országot – tették hozzá.
A válságkezelést, mint a kormánnyal szembeni fontos elvárást a megkérdezettek 28 százaléka említette. A felmérés szerint az emberek 76 százaléka tud arról, hogy az eddig önkormányzati tulajdonban lévő egészségügyi és oktatási intézmények az állam tulajdonába kerülhetnek vissza. A tájékozott válaszadók körében egyértelmű a döntés támogatottsága, 51 százalékuk azt inkább jónak tartja (30 százalékuk nem) – közölte az intézet.
A kutatás november 7. és 10. között készült, 1000 ember véletlenszerű kiválasztásával és telefonos megkérdezésével, országos reprezentatív minta alapján – olvasható az összegzésben.
