Össztűz alá veszi a Fidesz-frakció a nemzeti köznevelési törvénytervezetet. Pokorni Zoltán szerint akár 50-70 módosító javaslat is befuthat a kedden kezdődő és jövő héten befejeződő parlamenti vita során. Az Országgyűlés szakbizottságának elnöke a köztévé reggeli műsorában elmondta: bízik benne, hogy ezzel olyanná formálható majd a törvény, amely „valamennyiünknek megfelel”.
Megjegyezte: a „vergődő” helyhatóságoktól valóban jó, ha az állam átveszi az iskolafenntartás felelősségét, de vannak olyan nagy önkormányzatok, amelyek „példásan” oldották meg ezt a feladatot. Az első Orbán-kormány oktatási minisztere hozzáfűzte: előfordulhat, hogy az államosítás során több forrást vonnak el majd egyes önkormányzatoktól, mint amennyit addig azok iskoláikra költöttek, mert a cél az esélyek kiegyenlítése a gazdagabb és a szegényebb települések iskolái között.
Az egész napos iskolával kapcsolatban hangsúlyozta: ha a rendszer mögött nincs pénz, munka, teljesítmény, idő, energia, akkor “nem tudjuk felépíteni”. Meglátása szerint 4-5 év alatt lehet odáig eljutni, hogy az iskolák “40-50-60 százalékában meghatározó lesz” ez a szisztéma, azonban egyik napról a másikra mind a nyolc évfolyamon előírni nem lehet.
Pokorni Zoltán úgy fogalmazott: ha ezeken a stratégiai pontokon nem változik a törvénytervezet, akkor „nem tudja jó szívvel támogatni”.
Hoffmann: a köznevelés közszolgálat
A köznevelés nem szolgáltatás. A köznevelési rendszer fenntartása, működtetése a magyar állam joga, feladata és kötelessége – jelentette ki Hoffmann Rózsa a parlamentben, az új köznevelési törvényjavaslat általános vitáját megnyitó expozéjában.
Az oktatási államtitkár a jogszabályt ismertetve elmondta: a tankötelezettséget 6-tól 16 éves korig jelöli ki az előterjesztés, eddig köteles iskolába járni a gyermek. Ez azonban nem azt jelenti, hogy utána ki kell tenni az iskolából, hanem azt, hogy vagy tanulnia kell, vagy dolgoznia.
Az óvodáztatás hároméves korhoz kötésével a korai iskolai fejlesztés is bekerült a törvénybe, ez a változtatás 2014-től lépne életbe. A pedagógus-életpályamodell – amely szavai szerint kiszámíthatóvá, és jóval magasabb bérezésűvé teszi a pályát – bevezetésének időpontjául 2013. szeptemberét jelöli meg az anyag.
Szakaszokra osztották az életpályát, és ezek között minősítésen kell átjutni a továbblépéshez. Mindezt összekötik új képzési és továbbképzési rendszerrel, továbbá a munkaidő rendezésével.
“Erősödik az intézmények önállósága”
Az intézmények fenntartását állami, önkormányzati, egyházi, magán, illetve egyetemi gyakorlóiskolák körébe sorolják, amely az oktatási rendszer szakmai egységét biztosító pedagógiai szolgáltatásokat egységes állami, szakmai irányítás alá vonja. Az állam felelősségét és irányítószerepét úgy rendeznék az előbbiek mellett, hogy garantálják a pedagógusok államilag biztosított fizetését, és bevezetik az államilag működtetett külső szakmai kontrollt. Az intézmények önállósága nem csak megmarad, hanem erősödik – mondta az államtitkár.
Hoffmann Rózsa szólt arról is, hogy az elmúlt egy évben több mint 6 ezer oldalnyi javaslatot dolgoztak fel, a törvényt támogatta az Országos Köznevelési Tanács, a Közoktatáspolitikai Tanács nyolc oldala közül hat, valamint az Országos Kisebbségi Bizottság is.
LMP: „hazugságban és bűnben fogant” a javaslat
A Lehet Más a Politika szakpolitikusa felszólította a kormányt, vonja vissza az előterjesztést. Osztolykán Ágnes szerint miközben a törvény pedagógus életpályamodellt ígér, a jövő évi büdzsében nem látszanak ennek forrásai.
Az oktatás korhatárának 16 évre való leszállításáról azt mondta, hogy ezzel nem sikerül majd a munka világa felé terelni a fiatalokat, mert képzettség nélkül nem lesznek képesek állást találni és csak a munkanélküliek tömegeit fogják növelni.
A parlamenti szakbizottságának elnöke megjegyezte: a javaslat „hazugságban és bűnben fogant”, semmibe veszi a szülők, a pedagógusok és az oktatási szakma véleményét.
