A kisgazdák
Az első többpárti parlamenti választás után 1990. május 2-án megalakult új Országgyűlésben 44 mandátumhoz jutott a negyven évi kényszerszünet után 1988 novemberében újjáalakított Független Kisgazdapárt (FKGP). A parlamenti frakció vezetőjévé a párt főügyészét, Torgyán Józsefet választották a képviselők. 1990 májusában az Antall József vezette MDF-FKGP-KDNP koalíciós kormányban a párt négy tárcát kapott. 1991 márciusában a párt képviselőcsoportja leváltotta frakcióvezetői tisztéből Torgyán Józsefet. Utóda Pásztor Gyula lett.
Fotó: MTI
A párt egy hónappal későbbi nagyválasztmányi üléséről kivonultak Nagy Ferenc József pártelnök és hívei. Ezt követően a küldöttek módosították a párt alkotmányát, és az FKGP társelnökévé Torgyán Józsefet választották, aki júniusban pártelnök lett. 1991 novemberében a frakció kettészakadt, az Ugrin Emese vezette Torgyánhoz hű 12-ekre és a 33 tagú Pásztor Gyula vezette Történelmi Platformra. 1992 márciusában a 35 tagúra bővült kisgazda frakció képviselői létrehozták a Történelmi Kisgazda Tagozatot, amely 1993 februárjában egyesült a Pártay Tivadar vezette Történelmi Független Kisgazdapárttal, a 36 tagúra bővült parlamenti frakció többsége pedig e párt tagja lett.
1993 novemberében Egyesült Történelmi Kisgazda és Polgári Párt néven megalakult a Torgyán vezette FKGP-vel szembenálló egységes párt. A párt utóbb felvette az Egyesült Kisgazda Párt nevet. Elnökévé Szabó János földművelésügyi minisztert választották. November 8-án megtörtént a kisgazda frakció szétválása, miután az Egyesült Kisgazda Párt létrehozta 36 tagú frakcióját.
Az 1998-as országgyűlési választásokon az FKGP 48 mandátumot szerzett, a frakcióvezető ismét Torgyán József, a párt elnöke lett. 2000 októberében az FKGP-ből Torgyán József által kizárt kisgazdák megalakították a Kisgazdapártot (KG). A 2000. december 31-2001. január 1-jén tartott gödi országos elnökségi ülésén felfüggesztették tisztségéből Liebmann Katalin budapesti elnököt, és Szentgyörgyvölgyi Pétert bízták meg a fővárosi szervezet vezetésével. Ezzel újabb kizárási és kilépési hullám indult meg a pártban és a parlamenti csoportban, s 2001 végére a 48 tagú parlamenti frakció 33 tagúra csökkent.
A kereszténydemokraták
Az 1989 szeptemberében újjászerveződött Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) az 1994-es országgyűlési választásokon 7,03 százalékot ért el és 22 mandátumot szerzett. 1995 januárjában az országos választmányi ülésen Giczy Györgyöt választották a párt új elnökévé. 1996 februárjában a képviselőcsoport ülésén Isépy Tamás frakcióvezető újraválasztása személyi ellentéteket és nézetkülönbségeket hozott felszínre a pártvezetés és a frakció között, amely oda vezetett, hogy 1997. július 4-én kizárták a pártból Isépy Tamás frakcióvezetőt.
Fotó: MTI
Július 21-én Giczy György pártelnök politikai ellenfelei megalakították a Kereszténydemokrata Szövetség Egyesületet. Július 22-én megszűnt a párt országgyűlési frakciója, miután a Giczy György pártelnök politikai irányvonalához hű tíz képviselő kilépett a képviselőcsoportból, s ezzel a szükséges 15 fő alá csökkent a csoport. Szeptemberben 11 volt KDNP-s képviselő átült a Fidesz-frakcióba.
az MDF
1990-ben, az első szabadon választott Országgyűlésben az Magyar Demokrata Fórum 165 mandátummal indult, s négy év alatt a létszám 135-re csökkent. A legnagyobb változás 1993-ban történt, amikor a Csurka István nevével fémjelzett csoport kivált, illetve többeket kizártak a frakcióból, s új pártokat alakítottak, köztük a Magyar Igazság és Élet Pártját.
Fotó: MTI
1994-ben 38 képviselői helyet szereztek, míg a ciklus végére 20-an maradtak. 1996-ban ugyanis – belső ellentétek nyomán – 15 képviselő vezetésével kivált az MDF-ből egy csoport, amely megalakította a Magyar Demokrata Néppártot. Az 1998. évi választásokon 17 mandátumot szerzett az MDF, míg a ciklus végére 16 parlamenti képviselője maradt.
A 2002-es parlamenti választások után megalakuló parlamentben a Magyar Demokrata Fórum (MDF) 24 fős frakcióval képviseltette magát, de 2006 elejére mindössze kilencen maradtak a parlamenti csoportban. 2004 őszén a frakcióban kizárások és kilépések sorozatára került sor, mivel ellentétbe került a pártvezetés és a parlamenti frakció egy része. 2004. november 8-án kizárták a parlamenti csoportból Lezsák Sándort, a párt egyik alapítóját és Balogh Lászlót. Erre egyszerre hét képviselő is távozott, s így a képviselőcsoport létszáma a házszabályban előírt 15 fős határ alá került. Ekkor Herényi Károly frakcióvezető bejelentette, hogy megszűnt az MDF-frakció, majd 8 taggal újra megalakult. Az akkori Házszabály szerint “képviselőcsoportot alkothatnak az ugyanazon párthoz tartozó országgyűlési képviselők akkor is, ha számuk 10 fő alá csökken, de pártjuk listáról mandátumot szerzett, feltéve hogy a párt listájáról mandátumot szerzett valamennyi képviselő ehhez a képviselőcsoporthoz csatlakozik.”
A 2006-os választások után az MDF-frakcióban 11 képviselő kezdte meg a munkát. 2008 szeptemberében kizárták soraikból Almássy Kornélt, majd október 10-én a Tisztelet Társasága által delegált Vas János jelentette be, hogy átlép a függetlenek közé. Ezzel a frakció létszáma a Házszabályban meghatározott 10 fő alá csökkent, de október 13-án Lengyel Zoltán független országgyűlési képviselő csatlakozásával az MDF-frakció létszáma ismét tízre nőtt. 2009. március 8-án Csáky András bejelentette, hogy távozik a Magyar Demokrata Fórumból, majd 16-án otthagyta a párt 10 fős parlamenti frakcióját is. Március 20-án a frakció megszűnt, mert tagjainak száma 10 fő alá csökkent.
