Belföld

Gyurcsány az ügyészekkel “kaszinózik”

Ártatlan - mondja magáról Gyurcsány Ferenc. Abban viszont nem biztos, hogy ezt be is tudja majd bizonyítani magáról. Hívei persze már most hisznek neki. Amíg Gyurcsány beszél, õk hallgatnak. Addig maradnak némán a Központi Nyomozó Fõügyészség elõtt, amíg vezetõjük onnan ki nem sétál.

A volt kormányfõt hivatali visszaélés miatt hallgatja meg az ügyészség a sukorói kaszinóberuházással összefüggésben. A vádhatóság szerint a telekcsereügylettel Gyurcsány Ferenc túllépte hatáskörét. A szocialista politikus szerint ezt semmi sem támasztja alá, az ellene indult eljárás egyszerûen egy koncepciós per, amelyben – mint a 168 Órának mondta – „már kész is a vádirat”, Polt Péter csak arra vár, hogy “a mai hatalom által kinevezett bírók közül választhassa meg, ki is ítélkezzen felette”. Gyurcsány Ferenc ugyanakkor úgy vélte, nem veszik õrizetbe, és nem helyezik elõzetes letartóztatásba. A volt kormányfõ azt is megismételte, hogy nem akar “egy harc szimbólumává válni (…) mártír, hõs lenni”. A volt miniszterelnök egyébként korábban jelezte, hogy gyanúsítotti kihallgatásán készüljön kép- és hangfelvétel, amelybõl másolatot kér.

Valami titok lappang

Bócz Endre a minap az ÉS-ben úgy vélte: a hivatali kötelességszegés, visszaélés, a hatáskör túllépése csak fegyelmi vétség; bûncselekménnyé akkor minõsül, ha szándékosan, céltudatosan követik el. A volt fõvárosi fõügyész nem tudja, megáll-e a vád, ha a legfõbb ügyész valóban csak annyival áll elõ, hogy az exminiszterelnök a befektetõket „támogatásáról biztosította, s ezzel lényegében döntést hozott a beruházás jövõjérõl”. Bócz Endrének van egy különös megjegyzése: „Valami titoknak kell itt lappangania.”

Nem lesz kesztyûs kéz

“A mentelmi jog kiadásától kezdve a politikus olyan személynek tekinthetõ, mint bárki más átlagállampolgár, mind a kényszerintézkedéseket, mind a nyomozási cselekményeket illetõen. Semmiféle védettség nem vonatkozik rá, nem bánnak vele kesztyûs kézzel” – mondta korábban az fn.hu-nak Tóth Mihály büntetõjogász. A Magyar Jogász Egylet Büntetõjogi Szakosztályának titkára, a Pécsi Tudományegyetem Büntetõjogi Tanszékének vezetõje szerint hivatali visszaélésért három évet, de pénzbüntetést is lehet kapni, ami semmilyen esetben sem indokolhat személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedést. Tóth Mihály biztos benne, nem lesz sem látványos külsõségek közepette zajló, sem hétköznapi õrizetbe vétel. Ha az eljárás során új, terhelõ adatok vetõdnek fel, elvileg szóba kerülhet, hogy ne szabad lábra helyezés mellett folyjék az eljárás – tette hozzá a büntetõjogász, aki szerint Gyurcsánynál szökéstõl és elrejtõzésétõl nem kell tartani, az összebeszélés, a bizonyítékok meghiúsításának, elrejtésének veszélye sem életszerû.

Gyurcsány Ferenc korábban többször írt, nyilatkozott arról, hogy ebben az ügyben csak az ártatlansága biztos, más nem, mivel „Magyarország egypárti féljogállam lett, ahol a Fidesz uralma kiterjed az igazságszolgáltatás bizonyos területeire is.” A volt kormányfõ abban nem biztos, hogy ártatlanságát vádlóival szembe bizonyítani tudja, de abban igen, hogy még a vele nem szimpatizálók is megértik: ártatlan.

Nincs új a Nap alatt?

A Sukoró-ügy kapcsán a volt kormányfõ írásos kérdést tett fel Orbán Viktornak, azt tudakolva, milyen szerepet játszott az Audi gyõri beruházásának támogatásában. A kormányfõ helyett jobbkeze, Matolcsy György válaszolt, éspedig azt, hogy a kormány az elõzõ kabinet idején készült vagyonértékelés alapján értékesítette az állami földet a beruházónak, elõtte a miniszterelnök fogadta az Audi képviselõjét. A megbeszélésrõl emlékeztetõ, hangfelvétel illetve jegyzõkönyv nem készült. A befektetõnek adott sok milliárd forintot kitevõ állami támogatás mértékét meghatározó számításról, tanulmányról nem tudni, ami Gyurcsány Ferenc szerint azt jelenti, hogy “nincs új a Nap alatt. A miniszterelnöknek feladata, hogy tárgyaljon befektetõkkel, és ha az ország számára elõnyös beruházásról van szó, akkor segítse annak megvalósulását. Ez hivatali kötelessége”.

A királyok városától a luxusautókig

A Sukoróra tervezett gigaberuházásról az elsõ hírek 2009. februárjában érkeztek. A helybeliek szinte azonnal tiltakoztak, és a jövõ nemzedékek országgyûlési biztosához fordultak. Az akció élére állt az Élõlánc Magyarországért, de Európa legnagyobb üdülõje ellen szót emelt Fa Nándor vitorlázó is, aki – talán – elsõként beszélt “nagyszabású ingatlanspekulációról”.
Néhány hónap múlva a Fejér Megyei Fõügyészség vádat emelt, mert Joáv Blum “olyan sukorói címet jelölt meg állandó lakhelyéül, amelyet valójában nem is használ. (A vád alól Joav Blumot nemrég felmentették). Gyurcsány Ferencet két éve a Lehet Más a Politika frakcióvezetõje jelentette fel. Schiffer András pártja egyébként szintén párhuzamot vont a King’s City és az Audi között, mondván a gyárépítéssel európai jelentõségû természeti értékek semmisülnek meg, a kiemelt beruházással út nyílik a korrupciógyanús esetekhez.

Néma õrség várja Gyurcsányt

A Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció Platform tüntetést jelentett be a rendõrségen a volt miniszterelnök ügyészségi meghallgatásának idõpontjára, a Központi Nyomozó Fõügyészség elé. A tömörülés szerint “Gyurcsány Ferenc ellen koncepciós eljárás folyik. A vád koholt, a büntetõeljárás nem az igazságot, hanem a hatalmat szolgálja. Ilyen eljárás a Rákosi-korszak és az ötvenhatos forradalmat követõ megtorlás óta nem volt”, amit a demokrácia hívei nem tûrhetnek szó nélkül. A Demokratikus Koalíció “néma õrséget” szervez a köztársaság, a demokrácia, a jogállam védelmében. Addig állnak némán a fõügyészség elõtt, amíg onnan Gyurcsány Ferenc ki nem sétál.

További határidõk

Nyomozásra a törvény – elsõ körben – két hónap határidõt ad a Központi Nyomozó Fõügyészségnek, de ez többször is meghosszabbítható. Egy fix szabály viszont köti a hatóságot, mégpedig az, hogy a gyanúsítottkénti kihallgatástól számított két éven belül pontot kell tenni az ügyészségi eljárás végére: vádat kell emelni, vagy meg kell szüntetni az eljárást. Normális körülmények között persze egy nyomozást két hónapon belül kötelezõ befejezni, az ügyészségnek ezt követõen harminc, kivételesen hatvan napja van arra, hogy a vádemelésrõl határozzon. Onnantól a bíróság kezében a döntés – mondta Tóth Mihály.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik