Belföld

Eltûnhetnek a félkarú rablók

admin
admin

2011. 09. 29. 09:00

A pénznyerõ automatákra vonatkozó új adózási feltételek bevezetésével teljesen eltûnhetnek a tét fejében véletlenszerû játék folyamán nyereményt kínáló automaták a szakma érdekképviselete szerint. A törvényjavaslatot jegyzõ Lázár János azonban úgy véli, a számottevõ haszonnal kecsegtetõ üzletágnak nagyobb mértékben hozzá kell járulnia a közteherviseléshez.

Hétfõn zárószavazás elõtti módosító indítványok megszavazásával emelkedett a pénznyerõ automaták tételes adója a törvényjavaslatban szereplõ gépenként, havonta fizetendõ 125 és 150 ezer forintról hirtelen 500 és 700 ezer forintra. A tételes adó felett továbbá negyedévente minden gép 900 ezer forint feletti nyeresége után 20 százalékos adóteher sújtja a bevételt.

A Fidesz frakcióvezetõje javaslata indoklásában azt írja: a szerencsejáték-ipar a hazai gazdaságban kiemelkedõ forgalommal jelenlévõ ágazat, amely számottevõ hasznot termel a pénznyerõ automaták üzemeltetõinek; a központi költségvetéshez évente jelentõs tétellel járul hozzá a szerencsejáték-ipar részeként mûködõ pénznyerõ automaták után befizetett tételes játékadó.

A Magyar Szerencsejáték Szövetség arra kéri Schmitt Pált, ne írja alá a törvényt, mert a játékadó emelése hatvanezer család, csaknem kétszázezer ember tönkretételét jelentené. Az MSZSZ
szerint az Európában is példátlanul magas adót tagjai nem tudják kitermelni, ezért november 1-jétõl a teljes iparág csõdbe kerül, a gépek és játéktermek 90 százaléka megszûnik, több ezer vendéglátóhely bezár és több tízezer munkavállalót kell elküldeni. A szövetség attól tart, a törvény hatálybalépésekor feléled a feketegazdaság az eddig szigorúan ellenõrzött piacon, a kormány adóbevétel helyett újabb hatvanezer munkanélkülivel számolhat.

Schreiber István, a Magyar Szerencsejáték Szövetség (MSZSZ) elnöke lapunknak elmondta, okafogyottá válik az adóbevételek számolgatása, mert ilyen terhek mellett az üzemeltetõk 90 százaléka le fogja adni a gépeket, az adóbevétel a nullához közelít majd, mindeközben pedig emberek tízezrei veszítik el a munkahelyüket. Az elnök szerint ez közel 2,3 milliárdos játékadó-bevételkiesést jelenthet a költségvetésbõl havonta.

Az 500 ezres tételes adónem az MSZSZ elnöke szerint elkapkodott döntés, fõleg azért, mert a törvényben elõírt szerverbe kötés egy napra esik az adókötelesség elindulásával. Schreiber István szerint, ha legalább júliusig kapnának határidõt a játéktermek a gépeik bekötésére a jelenlegi adóteher mellett, akkor lenne lehetõsége a szervezõknek betagozódni.

Az elnök hozzátette, egy pénznyerõ automata (minden olyan berendezés, ami tét fejében véletlenszerû játék folyamán nyereményt ajánl) átlagos bevétele havi 300 ezer forint. Ez jó esetben lehet 600 ezer, ha rosszabbul megy a gép, akkor viszont 80 ezer forint is havonta.

A Rogán Antal által benyújtott javaslat Schreiber István szerint logikus és mûködõképes lenne. Ennek alapján a nyereség 33 százalékát kellene befizetni játékadó formájában a teljes átláthatóság mellett. A javaslat másik fele pedig egy olyan területet fedne le az online szerencsejáték megadóztatásával, ami jelen formájában egyelõre illegális.

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

Demetrovics Zsolt addiktológus az fn.hu-nak nyilatkozva elmondta, a játékszenvedély rabjai, a függõk számára nagyon fontos, hogy az örömérzet azonnali legyen, ezért igazán addiktívak az olyan játéklehetõségek, például játékgépek, melyek azonnali jutalmat kínálnak. Éppen ezért mondjuk a lottó, a totó vagy a hasonló, hosszabb kifutású nyereményjátékok lényegesen kevésbé jelentenek veszélyt a szenvedélybetegség szempontjából, ráadásul a veszteség is jóval alacsonyabb fokú. A gyors lefolyású játékoktól azonban sokkal könnyebb függõvé válni.

Az addiktológus szerint az üzemeltetõk valószínûleg igyekeznek majd elkerülni bármi olyan lépést, például a játékok árának az emelését, ami a játékosok számának csökkenését eredményezné. Az ilyesfajta megszorítások hátrányos következménye fõleg az lehet, hogy a játékszervezõk ilyenkor a mentálhigiénés körülmények, a megelõzõ szolgáltatások költségébõl csípnek le annak érdekében, hogy ne érje õket nagyobb veszteség.

A jogi szabályozás egyik fontos eleme lehetne, hogy a tevékenységgel szerzett bevételt az állam a megelõzésbe és a kezelés mûködtetésébe forgassa vissza. Már jelenleg is sokféle lehetõség létezik a játékszenvedély gyógyításának és kezelésének promóciójára, ahogyan ezt több helyen alkalmazzák, akár játéktermekben is. Az automaták üzemeltetõinek megszorongatása azonban elsõként ezekbõl a szolgáltatásokból vonja el a pénzt – tette hozzá Demetrovics Zsolt.

Az addiktológus kiemelte, hogy bár a játékosok nagy része csak rekreációs céllal használja a gépeket, ugyanakkor aki már játékszenvedélyben szenved, abból nem lehet mérsékelt fogyasztót “nevelni”, éppúgy, ahogy az alkoholistából sem lesz szociális ivó. A kezelés többek közt gyógyszeres terápiákkal is folyhat, de Demetrovics Zsolt szerint igen hatékony az önsegítõ rendszerekkel, pl. az anonim csoportokban való részvétellel folyó terápia is.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Fotó: Farkas Norbert / 24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.