Pénteken olyan állapotba kerülhet a nemzeti felsõoktatási törvény koncepciója, hogy azt a rektorok is megismerhetik; ezután két napon belül a Magyar Rektori Konferencia (MRK) tagjai érdemben véleményt tudnak mondani a tervezetrõl – jelentette be Bódis József, az MRK elnöke kedden Budapesten sajtótájékoztatón.
Elõzõleg az MRK képviselõi tárgyaltak Réthelyi Miklós nemzeti erõforrás miniszterrel és Dux László felsõoktatásért felelõs helyettes államtitkárral.
Péceli Gábor, az MRK egyetemi tagozatának elnöke rámutatott: új, kreditteljesítmény-alapú költségfinanszírozási rendszert dolgoztak ki, amely “a Széll Kálmán Terv kényszerû forráskivonásait” ellensúlyozhatja az egyetemek, fõiskolák számára.
Péceli Gábor arról beszélt, hogy a módszerrel a tandíjmentesség megõrzése mellett források bevonása válik lehetõvé úgy, hogy “a hallgatói teljesítményt finanszírozzák”. Ennek lényege, hogy az a hallgató, aki nem teljesíti az adott felvett tárgy követelményeit, az térítse meg az érintett tantárgy képzési költségeit; emellett állami finanszírozás járna a teljesített kreditekért.
Ez a rendszer ösztönözheti a hallgatókat arra, hogy idõben végezzék el tanulmányaikat, illetve akik ezt nem tudják megtenni, azokat arra sarkallja, hogy végezzenek el egy OKJ-tanfolyamot vagy egy felsõfokú szakképzést. Ezenkívül javasolják a felvételt nyerõ, de be nem iratkozó hallgatók szankcionálását is, amit az intézményi kapacitás és finanszírozási forrás indokolatlan lekötése miatt szabnának ki rájuk. Az MRK gazdasági bizottsága a részletek kidolgozását vállalja – tette hozzá.
Péceli Gábor elmondta: november eleje körül szakokra és intézményekre lebontva tesz javaslatot a kormányzat a majdani keretszámokat illetõen. Mostanáig ugyanis a képzési területeket finanszírozták, a továbbiakban azonban szakokra lebontva adják meg ezeket az összegeket – magyarázta.
Bódis József kiemelte, a munkaerõpiac elvárásainak is meg kell felelnie az új törvénynek, de nem a jelenlegi helyzethez kell igazodni e tekintetben, hanem a hosszú távú prognózisokhoz. Mint mondta, elengedhetetlen a kiszámíthatóság, a keretszámok megváltoztatásának mértéke pedig nem haladhatja meg az évi 25 százalékot.
Kitért arra, hogy a természettudományos, mûszaki képzés háttérbe szorult, és szeretnék, ha ezen törvényi szinten is változtatnának. “A teljes képzési szerkezetben az egyes területek közötti arányok nem válhatnak irreálissá, de ez nem zárja ki, hogy az oktatáspolitika (…) egyes szakok állami támogatásának csökkentésérõl vagy megszüntetésérõl döntsön” – fogalmazott.
Kérdésre Bódis József elmondta: a mostani költségtérítéses rendszer nem a teljes költséget kéri a hallgatóktól, de a mostani tárgyaláson új elemként hallották, hogy a koncepció szerint lenne teljesen és lenne fele részben költségtérítéses képzés is. Az idegen nyelvi képzésben a teljes költségtérítés is felmerült – mutatott rá.
Utalt a tervezett új típusú diákhitelre is, amelyet a képzési költségek növekedése esetén lehetne igénybe venni, de részleteket errõl nem tudott mondani. Közölte, “nagy baj lenne, ha kiszorulnának a szegény családok gyermekei a felsõoktatásból”, de “nem látszik az, hogy erre van biztosíték”.
Az egyetemek, fõiskolák kötelezõ maradványképzése, illetve bizonyos összegek zárolása a felsõoktatási intézmények gazdálkodását hozhatja nehéz helyzetbe – tette hozzá.
Sándorné Kriszt Éva, az MRK társelnöke szólt arról: azt kérik a kormányzattól, hogy egyes képzési ágak ne kerüljenek ki teljesen az államilag finanszírozott rendszerbõl. Erre példaként említette a közszféra munkaerõigényét, amit pillanatnyilag nem preferálnak, de a késõbbiekben szükség lesz ilyen szakirányt végzett emberekre.
