Belföld

Jövõre jön a központi praxisalap

A Nemzeti Erõforrás Minisztérium egészségügyi államtitkársága hamarosan a kormány elé terjeszti a praxisalapról kidolgozott koncepcióját, amennyiben elfogadják, már a jövõ év elejétõl segíthetnék ebbõl a keretbõl a hozzájutást a háziorvosi praxishoz - közölte az egészségügyi államtitkárság kabinetfõnöke.

Beneda Attila elmondta: hétfõn az összes szakmai szervezetet egyeztetésre hívta, ahol a praxisjog, más néven mûködtetési jog felülvizsgálatáról is tárgyaltak. A szakma egyöntetû véleménye, hogy a mûködtetési jog ne az orvoshoz, hanem a körzethez kötõdjön. Az errõl szóló jogszabálytervezet már készül, de a szakmai szervezetekkel szeretnék még egyszer megvitatni – tette hozzá.

Csütörtökön Éger Istvánnal, a Magyar Orvosi Kamara elnökével tárgyalt a kabinetfõnök. Beneda Attila elmondta, sokadik alkalommal folytattak megbeszélést az alapellátásról, a mostani egyeztetésen már konszenzus közeli álláspontok rajzolódtak ki, inkább árnyalatnyi, megítélésbeli különbségek voltak. Ahogy korábban, úgy most is elküldik a kamarának az elõzetes koncepciót és várják ezzel kapcsolatos észrevételeiket – tette hozzá.

Éger István az MTI-nek azt mondta: kedvezõ kimenetelû szakmai egyeztetést folytatott a kabinetfõnökkel.
Beneda Attila az MTI-nek arról is beszélt, hogy mostanra annyira “befagyott” a piac, hogy csak a “jó praxisok” – a nagyobb betegszámú, fõvárosi és nagyvárosi praxisok – cserélnek gazdát. A kisebb betegszámú, vagy szociálisan hátrányosabb helyzetben lévõ területeken a praxisok nem hogy nehezen, hanem sehogy sem “kelnek el”. Tudnak olyan praxisról, amelyet már három éve próbálnak eladni, és nem találnak rá vevõt.

Az országban jelenleg legalább nyolcvan nagyon régen betöltetlen praxis van, ezek vélhetõen már soha nem mûködnek majd önállóan. Az ilyen körzetbe tartozó betegek ellátását másként, például praxisok összevonásával oldanák meg.
Beneda Attila azt is elmondta: az államtitkárság központi, mintegy 1,5-2 milliárdos praxisalap kialakításán dolgozik. Ennek célja, hogy azokban a praxisokban, ahol az adásvételnek az az akadálya, hogy a fiatal kolléga nem tudja megvenni a praxist, visszatérítendõ támogatását nyújtanának. Ennek részletein több munkacsoport dolgozik, a kabinetfõnök azt mondta, bízik benne, hogy egy-két héten belül elkészül a koncepció.

Mint kifejtette, a szakma egyöntetû véleménye az, hogy a praxisok értékének megállapításában az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyújtott egyévi finanszírozás legyen az irányadó, de az értéket a betegkorfa, a praxis elhelyezkedése, illetve az adott praxisban folyó munka, a betegellátás minõsége is befolyásolhatja. Azoknak a praxisoknak az átlagos finanszírozása, amelyeknek területi ellátási kötelezettségük van, havonta mintegy 800 ezer forint, ami éves szinten meghaladja a 9 millió forintot, így egy átlagos praxis értéke nagyjából 10 millió forintra tehetõ.

Beneda Attila kiemelte: nagyon komoly probléma, hogy jelen pillanatban nincs egységes, országos adatbázis arra, pontosan hány háziorvosi praxis mûködik. Ezért a fekvõ- és járóbeteg-ellátás felméréséhez használt digitalizált ellátási térkép segítségével még az idén szeretnének képet kapni a háziorvosi praxisokról is, arról, hogy az ország megyéiben, térségeiben pontosan hány praxis van, közülük melyiknek van területi ellátási kötelezettsége, és mindezek milyen arányban állnak a lakosság számával.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik