Így adnak õk, így nézünk mi

Az ország legnézettebb hírmûsora egy olyan napon sem szakított a „Kék fény”-szerû mûsorszerkesztéssel, amikor a miniszterelnök országvédelmi akciótervet vázolt föl a parlamentben, több százezer embert érintõ döntéseket ismertetve.

Hétfõn több mint 1 millió 400 ezren nézték a Tv2 hírmûsorát. Akik a Tényeket választották, arról értesülhettek, hogy Damu Roland elítélése volt a nap legfontosabb híre. A szerkesztõk a továbbiakban is kitartottak a jól bevált bûnügyi tematika mellett, és csak a mûsor közepén számoltak be az országgyûlésben történtekrõl. Ezután néhány közérdekû téma (benzinár, szakszervezeti tüntetések) következett, majd ismét bûnügyi vagy tragikus hírek jöttek.

A konkurens RTL Klubnál ugyanezen a napon vállalták annak kockázatát, hogy a bûnügyi és/vagy bulvárhírek helyett a parlamenti fejleményekkel foglalkozzanak híradójuk elején. Ráadásul ezt úgy tették, hogy a témáknak több híranyagot is szenteltek. Csak ezek után tértek rá a „balesetek, bûncselekmények” rovatra, majd néhány érdekességre (hangszigetelés a Zeneakadémián). A fontosabb külföldi hírek után a mûsor végére ezen a csatornán is jutott néhány tragikus hír, zárásként pedig a pápavonat megérkezésérõl számoltak be.

Az MTV híradójában bõségesen tálalták az országgyûlésben történteket. Élõ bejelentkezés is volt az adásban, amelynek második részében már Gyurcsány Ferenc mentelmi jogával foglalkoztak (errõl késõ este volt várható a döntés). Fontosnak találták, hogy hosszú riportban emlékeztessenek az ügy elõzményeire, amit szinte minden nap megtesznek, sulykolva, hogy gyanúsított lehet a volt kormányfõ.

Külföldrõl csak a francia atombaleset számított fontosnak, akik az MTV híradóját nézték, nem tudhatták meg például azt, hogy Nigerben elfogták Kadhafi egyik fiát, Párizsban kihallgatták tanúként Dominique Strauss-Kahnt, és azt sem, hogy csak októberig elég a görög állam pénze. Ehhez képest hosszú riportban mutatták be, hogy Magyarországra érkezett a pápavonat (az egyik megszólaló hosszasan mesélte, hogy gyerekei egykor kezet fogtak II. János Pállal, akit egyébként a riportban mindig boldogként említettek).

A keddi nap (szeptember 13.) már nagyobb szórást mutat a hírmûsorokban: a szerkesztõk fantáziája általában jobban szárnyalhat egy olyan napon, amikor nincs fontos parlamenti bejelentés vagy súlyos baleset az országban.

A Tv2 ezúttal sem hazudtolta meg magát: elsõ riportjukban hosszasan magyarázták, hogy a csatorna sorozatának volt „sztárja” nem akar börtönbe vonulni. A következõ hét (!) anyagukban is balesetekkel, bûncselekményekkel foglalkoztak.
Ehhez képest némileg meglepõ volt, hogy a devizahitelesek ügye vagy Gyurcsány Ferenc mentelmi jogának felfüggesztése meg tudta elõzni a hírsorrendben a Békés megyei szatír elfogását. A mûsor végén szokás szerint jöttek a „kis színesek” és egy promóciós jellegû meccselõzetes (melynek pikantériája, hogy a Tv2 számûzte a csatornáról a BL-meccseket, mert azokat sokan nézték ugyan, de számukra nem elegen).

Az RTL Klub híradója ezen a napon nem akarta versenyelõnyhöz juttatni a másik nagy kereskedelmi csatornát: itt is bûncselekményekkel indították a mûsort. Ezután néhány érdekes, közérdeklõdésre is számot tartó hír következett (harc az áramszolgáltatóval, ivóvízhiány egy faluban), majd rátértek a tegnapi kormánydöntések hatásainak bemutatására, konkrét példákkal. Gyurcsány mentelmi ügye után jöttek a külföldi hírek (csodák csodája: még az afgán merénylet is befért), majd négy állatos hírrel zártak, igazolva a tételt, hogy enélkül nem készülhet szórakoztató hírmûsor.

Az m1 híradójának több mint a felét (!) a hétfõi parlamenti események magyarázatának szentelték, úgy, hogy a legtöbb témánál visszaidézték Orbán Viktor szavait. Röviden ellenzéki reakciók is helyet kaptak, a riportok többségének azonban (az m1-en már egy éve megszokott módon) az volt a végkicsengése, hogy a kormány sok területen cselekszik, a nemzet érdekében (miközben az agresszív osztrák hitelpolitika a devizahitelesek nehéz helyzetének egyik oka).

Nem maradhatott ki a mûsorból a jobboldali lapok kedvenc témája, Kertész Ákos Kossuth-díjának ügye sem (fideszes és jobbikos parlamenti megszólalásokkal), majd már-már menetrendszerûen jött Budai Gyula (most egy madárrezervátum bérleti díját találta gyanúsnak). Egy osztrák gazda szabálytalan vízhasználatával foglalkozó hírrel ismét a nemzeti érdekek védelmébõl kaphattunk ízelítõt (újra visszaidézve a hétfõi parlamenti ülést), majd néhány bûnügyi hír után az immár legendás „most más hírrel folytatjuk” átkötéssel tértek rá az ingyenes úszásoktatásra.

A híradóban egyetlen külföldi hír sem volt (leszámítva azt, hogy az Európai Bizottság aggódik a bankokról szóló kormánytervek miatt). Szenteltek viszont idõt arra, hogy riportot készítsenek erdélyi énekesek turnéjáról, és élõben kapcsolják a Szenes Iván-emlékkoncert helyszínét.

Hosszabb elemzést igényelne annak a bemutatása, hogy nemcsak a témaválasztással, hanem a riportok elkészítési módjával is lehet befolyásolni a nézõk véleményét (kiket szólaltatnak meg, milyen hosszan stb.). Sok mindent lehet torzítani csúsztatások nélkül is, pusztán azzal is, ha egy mûsor bizonyos dolgokról nem számol be.

Összességében megállapíthatjuk, hogy nincs könnyû helyzetben az, aki kizárólag az országosan elérhetõ televíziók hírmûsoraiból akar tájékozódni Magyarország dolgairól, nem is beszélve a világról.

A kereskedelmi csatornák mindent a nézettségi szempontoknak vetnek alá, vagyis elsõsorban azt szerkesztik adásba, amit érdekesnek (vagy hátborzongatónak) tartanak, és csak másodsorban (vagy egyáltalán nem) foglalkoznak fontos gazdasági és politikai ügyekkel.

Az állami televízió híradója pedig – felidézve a ’90-es évek elejének rossz beidegzõdéseit – folyamatos szereptévesztésben van, a kormány politikájának népszerûsítõjévé vált, és sok olyan elvárásnak is igyekszik megfelelni, amelyet maguk a kormánypártok talán meg sem fogalmaztak.