A képviselõk 306 igen szavazattal, 52 nem ellenében hagyták jóvá a mentelmi bizottság indítványát. Igennel szavaztak a kormánypártok, a Jobbik és az LMP képviselõi, nemmel a szocialisták. Gyurcsány Ferenc mentelmi jogának felfüggesztését kérte, a szavazáson azonban nem nyomott gombot.
Beszédében a volt miniszterelnök ártatlanságát hangsúlyozta és politikai leszámolásnak minõsítette az ellene indult eljárást, hangsúlyozva, kemény ellenfele marad “Orbán Viktor autokratikus rendszerének”.
Gyurcsány Ferenc mentelmi jogának felfüggesztését az ügyészség kezdeményezte azért, hogy hivatali visszaélés gyanúsítottjaként hallgassa ki a szocialista politikust a sukorói kaszinóberuházással összefüggésben.
Mint korábbi cikkünkben írtuk, ügyészségi forrásból úgy tudjuk: amint az Országgyûlés felfüggeszti Gyurcsány Ferenc mentelmi jogát, errõl „pár napon belül” hivatalos levélben értesíti a Legfõbb Ügyészséget.
További „pár nap”, míg a Legfõbb Ügyészség utasítja az eljárás lefolytatására a mentelmi joggal összefüggésbe hozható esetekben illetékes Központi Nyomozó Fõügyészséget.
Gyurcsány Ferenc ez utóbbi szervezettõl kap majd ismét „pár napon belül” idézést gyanúsítotti meghallgatásra, természetesen ajánlott levélben.
E háromszor pár nap szummája körülbelül két hét, az pedig az eljáró ügyészen múlik, hogy ehhez képest mikorra rendeli be a volt kormányfõt.
„A mentelmi jog kiadásától kezdve a politikus olyan személynek tekinthetõ, mint bárki más átlagállampolgár, mind a kényszerintézkedéseket, mind a nyomozási cselekményeket illetõen. Semmiféle védettség nem vonatkozik rá, nem bánnak vele kesztyûs kézzel” – mondta korábban az FN-nek Tóth Mihály büntetõjogász, a Magyar Jogász Egylet Büntetõjogi Szakosztályának titkára, a Pécsi Tudományegyetem Büntetõjogi Tanszékének vezetõje. – Gondoljunk például a kisgazda Székely Zoltánra, akit letartóztattak, pedig egy országgyûlési bizottság elnöke volt annak idején.”
A büntetõjogász szerint azonban a Gyurcsány Ferenc ellen zajló hivatali visszaélés miatti eljárás legföljebb három év szabadságvesztéssel fenyegetett bûncselekmény, amit lehet csupán pénzbüntetéssel is sújtani. Ez pedig semmilyen esetben sem indokolhat személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedést.
