A bíróság
álláspontja szerint a család tagjainak nem volt indítékuk, hogy hamisan
tanúskodjanak Kaiser Ede érdekében, ezért bûncselekmény elkövetésének
hiányában mentette õket fel. Az eljáró bíró kifejtette: a vádlottak –
annak ellenére, hogy vallomásukat többször pontosították – mindvégig azt
állították, hogy látták Kaiser Edét Budapesten, azaz a bankrablás
idõpontjában nem volt Móron.
Az ítélet nem jogerõs, az ügyészség fellebbezést nyújtott be a vádlottak bûnösségének megállapítása érdekében.
A büntetõper kilenc évvel a móri mészárlás után kezdõdött, és négy hónappal Kaiser felmentése után. Egykori barátnõjét, annak édesanyját és édesapját, valamint egy Kaiserhez közel álló varrónõt vádolták hamis tanúzással.
