Belföld

Eldõlhet Gyurcsány sorsa

A volt miniszterelnök mentelmi jogát - a Sukoro-ügy kapcsán - ma vélhetõen kiadja az Országgyûlés. A "befektetõi oldal" elõrébb tart: akár már szerdán elítélhetik Joav Blumot.

Az Országgyûlés ma dönt Gyurcsány Ferenc mentelmi jogáról. Annak felfüggesztését az ügyészség kezdeményezte, hogy a sukorói kaszinóberuházás ügyében, hivatali visszaélés miatt, gyanúsítottként hallgathassa ki a szocialista politikust.

A mentelmi bizottság ülésén a Fidesz-KDNP, a Jobbik és az LMP képviselõi is támogatták a vádhatóság kérését, így Gyurcsány Ferenc lehet a rendszerváltás utáni elsõ miniszterelnök, akit közvádas ügyben meggyanúsítanak. A volt kormányfõ korábban maga is mentelmi joga felfüggesztését kérte.

A mentelmi jog megvonásáról vita nélkül, a jelen lévõ képviselõk kétharmadának voksával dönt az Országgyûlés. Felszólalhat viszont a határozathozatal elõtt Gyurcsány Ferenc, aki vélhetõen élni fog a lehetõséggel. Az ügyészség szerint a korábbi miniszterelnök hivatali visszaélést követett el, amikor a sukorói kaszinóberuházás ügyében meghatározta az értékesítés módját, azaz a telekcserét.

Az ügyben még 2009-ben tett feljelentést az LMP.

Gyurcsány Ferenc a múlt csütörtökön a parlament mentelmi bizottságának irodájában nézhette át az ügyészség által a

Mentelmi biz.

Bár Gyurcsány Ferenc maga kérte, hogy adja ki õt az Országgyûlés
mentelmi bizottsága, a grémium szocialista tagjai nemmel voksoltak a
szavazásnál. Döntésüket Simon Gábor azzal indokolta, hogy alaptalannak
és politikailag motiváltnak tartják az ügyészség indítványát.

törvényhozásnak átküldött dokumentumokat. Az iratbetekintés után elmondta: Polt Péter legfõbb ügyész szerint az róható a terhére, hogy 2008 májusában a sukorói kaszinóberuházást tervezõ befektetõkkel folytatott parlamenti megbeszélésen kifejezte támogatását, és „ezzel, hivatali hatáskörét túllépve, lényegében döntést hozott a projekt jövõjérõl”. A volt kormányfõ úgy látja, az ügyészségi dossziék cáfolják a vádat, ugyanis a telekcsere érvénytelenítéséért zajló polgári perben meghallgatott tanúk azt állítják, hogy a parlamenti tanácskozáson nem született döntés. Gyurcsány úgy nyilatkozott: mindenkit arra kért, hogy a jogszabályok betartásával végezze munkáját.

Jelezte: mivel számos munkahelyteremtõ beruházást támogatott, így elvileg „számtalanszor túllépte hatáskörét”. Idézzük:
„Nyugodtan elmondhatom, ugyanezt tettem az Audival, ugyanezt tettem a
Mercedesszel. Ha ez bûn, ezerszer követtem el ezt a bûnt.”

Menetrend

Ügyészségi forrásból úgy tudjuk: amint az Országgyûlés felfüggeszti Gyurcsány Ferenc mentelmi jogát, errõl „pár napon belül” hivatalos levélben értesíti a Legfõbb Ügyészséget.
Fotó: Soós Lajos / MTI

Fotó: Soós Lajos / MTI

További „pár nap”, míg a Legfõbb Ügyészség utasítja az eljárás lefolytatására a mentelmi joggal összefüggésbe hozható esetekben illetékes Központi Nyomozó Fõügyészséget.

Gyurcsány Ferenc ez utóbbi szervezettõl kap majd ismét „pár napon belül” idézést gyanúsítotti meghallgatásra, természetesen ajánlott levélben.

E háromszor pár nap szummája körülbelül két hét, az pedig az eljáró ügyészen múlik, hogy ehhez képest mikorra rendeli be a volt kormányfõt.

Politikusi és sajtótalálgatások indultak arról, hogy folytatódik-e az a nyilván a véletlenek összjátéka következtében kialakult látszat, miszerint a lelkes ügyészség jeles idõpontokban elsõ ránézésre értelmetlenül rabláncon vezet el kamerák elõtt megtört politikusokat, Szabadi Bélától Mesterházi Ernõig. Egyszerûbben: kérdés, Gyurcsány maga vezeti-e Audiját a kihallgatásra menet, végtagjait szabadon használva, vagy a hátsó ülésen szomorkodik azon, hogy egy bilincs biztosítja a két csuklója közti állandó távolságot.

Mit mond a büntetõjogász?

„A mentelmi jog kiadásától kezdve a politikus olyan személynek tekinthetõ, mint bárki más átlagállampolgár, mind a kényszerintézkedéseket, mind a nyomozási cselekményeket illetõen. Semmiféle védettség nem vonatkozik rá, nem bánnak vele kesztyûs kézzel” – mondta az FN-nek Tóth Mihály büntetõjogász, a Magyar Jogász Egylet Büntetõjogi Szakosztályának titkára, a Pécsi Tudományegyetem Büntetõjogi Tanszékének vezetõje. – Gondoljunk például a kisgazda Székely Zoltánra, akit letartóztattak, pedig egy országgyûlési bizottság elnöke volt annak idején.”

Vajon Gyurcsány is számíthat látványos körülmények közepette zajló lefogásra?

„Székelynél a tettenérés miatt volt indokolt a helyszíni õrizetbe vétel – így a tanár úr. – Ellenben a Gyurcsány Ferenc ellen zajló hivatali visszaélés miatti eljárás legföljebb három év szabadságvesztéssel fenyegetett bûncselekmény, amit lehet csupán pénzbüntetéssel is sújtani. Ez pedig semmilyen esetben sem indokolhat személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedést. Biztos vagyok benne, hogy nem lesz sem látványos külsõségek közepette zajló, sem hétköznapi õrizetbe vétel. Kap egy idézést, bemegy és elmondja, amit szükségesnek tart közölni. Persze ha a büntetõeljárás során új, terhelõ adatok vetõdnek fel, elvileg szóba kerülhet, hogy ne szabad lábra helyezés mellett folyjék az eljárás. Megjegyzem, mivel az illetõ közismert személy, így a szökésétõl, elrejtõzésétõl eleve nem kell tartani, és megítélésem szerint az összebeszélés és a bizonyítékok meghiúsításának, elrejtésének veszélye sem életszerû.”
Tóth Mihály - Fotó: MTI

Tóth Mihály – Fotó: MTI

További határidõk

A nyomozásra a törvény elsõ körben két hónap határidõt ad a Központi Nyomozó Fõügyészség számára, de ez akár többször is meghosszabbítható. Egy fix szabály viszont köti a hatóságot, mégpedig az, hogy a gyanúsítottkénti kihallgatástól számított két éven belül pontot kell tenni az ügyészségi eljárás végére: vádat kell emelni, vagy meg kell szüntetni az eljárást. „Normális körülmények között persze egy nyomozást két hónapon belül kötelezõ befejezni, az ügyészségnek ezt követõen harminc, kivételesen hatvan napja van arra, hogy a vádemelésrõl határozzon. És onnantól a bíróság kezében van a döntés” – mondja Tóth Mihály.

Vagyis: idén év végén, esetleg a jövõ év elején már többet tudunk.

Gyurcsány Ferenc kevésbé bizakodó. A Népszava szombati számában megjelent interjújában azt állítja: „Magyarország egypárti féljogállam lett, ahol a Fidesz uralma kiterjed az igazságszolgáltatás bizonyos területeire is.” Gyurcsány nem biztos abban, hogy sikerül ártatlanságát bizonyítania az ügyészség általa koncepciósnak nevezett vádjaival szemben, ám abban igen, hogy a vele nem szimpatizáló közvélemény is meg fogja érteni: ártatlan.

Az elsõ perben elítélhetik Joav Blumot

Sukoro “befektetõi oldala” elõrébb tart, ugyanis akár már szerdán ítéletet hirdethet a Székesfehérvári Városi Bíróság a kaszinóügyben érintett Joav Blum ellen közokirat-hamisítás vádjával folyó perben – ezt a hétfõi Magyar Hírlap írja. Gieszné Boda Orsolya bírósági szóvivõ szerint ez akkor történhet meg, ha nem érkezik újabb indítvány, bizonyíték a joghatósághoz.

A Sukoróra tervezett gigantikus vigalmi negyed megvalósítását, pontosabban az ahhoz szükséges földterület megszerzését a befektetõk – köztük Blum – ingatlancserével képzelték el, ám a Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ Zrt.-vel a Gyurcsány-kormány idején kötött szerzõdéssel a Központi Nyomozó Fõügyészség (KNYF) szerint 1,3 milliárd forint kár érhette az államot. Blum állítása szerint külföldön betegeskedik, és nem kíván hazajönni az ítélethirdetésre. Sukorói lakcímét egyébként már tavaly fiktívnek nyilvánították.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik