Mártírt csinál-e a Fidesz Gyurcsány Ferencbõl? Egy héten belül eldõl a kérdés, a döntés elõkészítésében pedig az Országgyûlés mentelmi bizottsága segít. A testület ugyanis ma dönt arról, javasolják-e a volt miniszterelnök mentelmi jogának felfüggesztését.
A tényleges kiadatásról pedig szeptember 12-én határoz az Országgyûlés, a jelen levõ képviselõk kétharmados többségével – illetve a kétharmados kormánypárti többség miatt maga Orbán Viktor alakíthatja a jövõt.
Polt kérte ki
Gyurcsányt az ügyészség kérte ki, hogy hivatali visszaélés miatt gyanúsítottként hallgassák meg a sukorói kaszinóberuházás kapcsán. A legfõbb ügyész, Polt Péter ugyanis úgy véli, Gyurcsány 2008. májusában – még kormányfõként – fogadta a Parlamentben a sukorói befektetõket, és támogató döntést hozott az ügylet részét képezõ ingatlancserérõl. Mivel Polt konkrét lépéseket is sejt Gyurcsány részérõl, aki ezzel – a fõügyész szerint – túllépte hatáskörét, így következhetett a gyanúsítás.
Mentelmi jogának felfüggesztése amúgy az exkormányfõnek sem lenne ellenére, ráadásul az üggyel kapcsolatos minden, számára elérhetõ dokumentumot nyilvánosságra hozna. Gyurcsány Ferenc egy Facebook-bejegyzésében azt írta: „ez egy ocsmány koncepciós ügy. Elõször találtak bûnöst – ez most én lennék – és ehhez keresnek bûnt. Nagy összeesküvést nem tudtak kreálni, ez már nem Rákosi korszaka. Be kell érni kevesebbel. Polt teljesíteni akar, ha az én meggyanúsításom volt kinevezésének feltétele, akkor õ most teljesít.”
Schiffer jelentette fel
milliárdos kár
A 2008-as sukorói telekcsere kapcsán, a gyanú szerint 1,3 milliárd forint kár érhette a magyar államot.
Igazság szerint nemcsak Polt Péter tartja gyanúsnak a sukorói kaszinóberuházást, Gyurcsány Ferenc ellen az elsõ feljelentést még 2009-ben Schiffer András, az LMP frakcióvezetõje tette. Schiffer szerint a sukorói King’s City-beruházást kiemelt jelentõségûvé nyilvánító jogszabály elõkészítése során megszegték a nyilvánosságra és az állampolgárok bevonására vonatkozó törvényi rendelkezéseket.
Gyurcsány támogatói, a Demokratikus Charta tagjai épp ezért a közelmúltban arra próbálták rávenni Schiffert, hogy vonja vissza feljelentését, ám a frakcióvezetõ kitart álláspontja mellett.
Börtön lehet a vége
A tét persze nem kicsi, mert – ha ítéletig jut az ügy – börtönbüntetés is lehet a vége. Gyurcsány Ferenc mindenesetre a Facebookon sem zárta ki a lehetõséget: „A franc se akar mártír lenni. Ki akar becsukva lenni? Én nem. De minden pátosz nélkül mondom, nyugodtan vállalom sorsomat ezekkel a brigantikkal szemben. Ármányuk nem fog rajtam.”
Gyurcsány Ferenc tegnap jelezte: nem megy el a mentelmi bizottság ülésére.
Exkormányfõk a vádlottak padján
Korrupcióval gyanúsítják Horvátországban Ivo Sanader volt kormányfõt, a vád szerint 10 millió euró kenõpénzt fogadott el azért, hogy a segítsen a Mol magyar olaj- és gázipari társaságnak megszerezni az INA horvát olajvállalat irányításának jogát. Emellett vádat emeltek ellene abban a 90-es évek közepére visszanyúló ügyben is, amelyben azzal vádolják, hogy nagy összegû jutalékot kapott az osztrák Hypo Alpe Adria banktól.
Julija Timosenko volt ukrán miniszterelnököt a hivatali visszaélés mellett sikkasztással is vádolják. Az Oroszországgal 2009-ben kötött, az ügyészség szerint Ukrajna számára elõnytelen gázszállítási szerzõdések miatt hivatali visszaéléssel vádolt Timosenkót elõzetes letartóztatásba helyezték a bírósággal szembeni tiszteletlen magatartás miatt. A szabadlábra helyezése mellett több híres ukrán személyiség is kampányol.
Bíróság elé állt Szlovéniában Janez Jansa, az ország volt kormányfõje, aki a vád szerint néhány éve más tisztségviselõkkel együtt összesen kétmillió euró kenõpénzt tett zsebre.
