“Létünket, hazánkat, kultúránkat csupán annak köszönhetjük, hogy harminchat emberöltõ alatt végtére is a jobbakból voltak többen. Mindig akadtak elegen, akik képesek voltak áldozatokat hozni azért, hogy újraépítsék mindazt, amit balsors, idegen erõk és a közöttünk élõ léhák, gyávák, önzõk és árulók leromboltak” – fogalmazott a fideszes politikus a Mohácsi Történelmi Emlékhely új fogadóépületének átadásán.
A házelnök azt mondta: elõtte is ismertek azok az okfejtések, amelyek az oszmán katonák menetteljesítményével, a kor technikai színvonalával, logisztikai nehézségekkel magyarázzák, miért nem tudta a mindenkin ellenállhatatlanul átdübörgõ oszmán birodalom maga alá temetni az egész magyarságot.
Ismert az is, sokan pénzhiánnyal, a zsoldossereg moráljával, az európai szövetségi politikával indokolják, hogy a Habsburgok sikertelenül próbálták birodalmuk örökös tartományává tenni Magyarországot – tette hozzá.
“Távol álljon tõlünk, hogy ezeket az érveket lesöpörjük az asztalról, de ne is menjünk el szó nélkül mellettük – ajánlotta az Országgyûlés elnöke. Szerinte “egy tényezõt, egy hideg fejjel ki nem következtethetõ, pontos számításokkal nem mérhetõ összetevõt mindegyik figyelmen kívül hagyott. Ez pedig éppen az az erõ, amelyre ma is nagy szükségünk van: a haza iránt elkötelezettség, a közös sors vállalása, a nemzeti érdek feltétlen követése” – mondta. Kövér László úgy vélte: ennek az erõnek köszönhetõ, hogy az államiság ugyan megszûnhetett 150 évre, az ország darabokra szakadhatott, de a nemzet nem adta meg magát. “A nemzeti érdek feltétlen követésének köszönhetõen ma ugyanott állunk, mint a mohácsi vitézek és ugyanazon a nyelven beszélünk, mint a csata elõtt istenhez imádkozó harcosok” – tette hozzá.
A láthatatlan hatalomról
Kövér László szerint ma már földünket nem dúlja háború, nem tapos rajta megszálló katona csizmája, mert a harc ma már nem terepen és nem fegyverekkel zajlik. Kétség azonban ne legyen – jegyezte meg -, hogy látható vagy láthatatlan hatalmak ma is sorsdöntõ kihívások elé állítják az országot. Ezeknek most sem kisebb a tétje, mint alávetettség vagy függetlenség, nyomor vagy tisztes jólét, egy újabb rabiga, vagy szabadság.
“De ma is vannak, akik a legreménytelenebb helyzetben is vállalják a küzdelmet, akik tudják, cselekvéseiknek akkor van igazán értelme, ha azok mozgatórugói mélyebben vannak, mint személyes ambícióik, s céljaik is magasabban találhatók, mint az aktuális siker” – fogalmazott. A történelmi kérdés ma sem kisebb – mutatott rá -, mint közel 500 éve: vajon a sorsdöntõ pillanatokban többen maradnak-e, akik az összefogás parancsának engedelmeskedve áldozatot hoznak a hazáért, de legalább is teszik, amit tenniük adatott.
A felelõsségvállalásról
“Történelmünk arra tanít bennünket, hogy helyezhetjük küzdelmeinket bármely európai, vagy még tágabb összefüggésbe, bajainkban csak magunkra számíthatunk. Ha meg mégis mások segítségére szorulunk, abban nem sok köszönet szokott lenni, a segítség árát sokszorosan meg szokták velünk fizettetni. A saját sorsunkért viselt felelõsséget nem érdemes tehát másokra ruházni, mert csak a szabadságunkkal együtt válhatunk meg tõle” – mondta. Kövér László hangsúlyozta: biztosnak kell lennünk abban, hogy a magyarok helytállása ismét megmenti az országot az utódainknak. Lesznek, akik magukban hordozzák és továbbadják a magyarság szívós, állhatatos, gyõzelemre termett lelkületét, lesznek, akik ezt minden körülmények között csak azért is folytatják, hogy Magyarország újra erõs, gyarapodó, önbizalommal teli ország legyen.
Mohácstól a leminõsítésig
Boross Péter volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke arról szólt, hogy szembe kell néznünk saját történelmünkkel. Úgy vélte, hat évtizede kezdõdött a nemzet történelmének torzítása, valótlanságok állítása, a leminõsítés, a nemzettudat rongálása. Szerinte a mohácsi emlékhely új fogadóépületének átadása jó alkalom arra is, hogy hangsúlyozzuk: vissza kell térni ahhoz az erõs nemzettudathoz, amely ezer éven át megtartotta magyarnak ezt a nemzetet.
“Akkor van helyünk rokontalanul ezen a földön, ha erõs bennünk az elhatározás: soha többet nem engedjük meg, hogy kóros szellemi ártalmak érjenek bennünket, és olyan magasra emeljük a fejünket, amilyet történelmi sikereink, a megmaradás csodája miatt joggal megérdemlünk” – hangoztatta.
A létesítményben a különbözõ generációknak és a történészeknek külön filmek készültek a mohácsi vésszel kapcsolatos ismeretek átadására, az ütközet szemléltetésére pedig egy háromdimenziós videojáték alapján készült bemutató szolgál majd.
A mohácsi csata 485. évfordulójára elkészült húsz méter átmérõjû, üvegkupolával fedett, koronát formázó négyszintes létesítmény állandó és ideiglenes kiállításoknak ad helyet, de van benne látogatóközpont, rendezvényterem és információs pont is.
